"Az elkészült IVSZ- IT piaci felmérés egy hosszú folyamat első mérföldköve, amely egy évenkénti rendszerességgel megvalósuló kutatás alapjait fekteti le. Legfőbb célkitűzésünk a gyakorlatban jól hasznosítható iparági standardok kialakítása volt a piacmérés szerkezete, illetve a piaci fogalmak tekintetében. A tanulmány a piac megismerhetősége révén támogatást nyújthat a sikeres piaci stratégia kialakításához, mivel részletes bontásban teszi mérhetővé az IT piacot olyan szegmensekben is, ahol eddig csak feltételezésekkel élhettünk mind az eszköz és szoftverforgalom, mind a szolgáltatástartalom tekintetében. Mérhetővé teszi az IT exportot a célország és a piaci szegmensek tekintetében egyaránt. Az egyes piaci szegmensekben képet ad az értékteremtési lánc hosszáról és a hozzáadott érték arányáról, valamint lehetővé teszi a piaci szereplők pozícionálását a technológiai szegmensekben.- emelte ki az IVSZ elnöke.
Az ITDH egyik kiemelt prioritásként kezelt területe az informatikai szektor, ezért is tartottuk fontosnak, hogy a szakmai mellett anyagi támogatásunkkal hozzájárulva megvalósulhasson egy, a magyar informatikai piacot és jelentősebb szereplőit bemutató tanulmány. A kutatás elkészültével nemcsak a potenciális befektetőket és a magyarországi partnereket kereső külföldi cégeket tudjuk átfogóbban tájékoztatni, hanem a magyar IT-export immár pontos ismeretében célzottabban alakíthatjuk ki jövő évi ágazati programunkat is. - emelte ki Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatója.
Az iparág
A magyarországi végfelhasználó szervezetek 2005-ben mintegy 517 milliárd forintot költöttek külső informatikai beszállítókra. Ennek az összegnek 43 százalékát informatikai szolgáltatásokra költötték, 41,5 százalékát hardver eszközökre, a szoftver-licenszekre fordított kiadások pedig 15,5 százalékát teszik ki az összes költéseknek.
A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és informatikai szolgáltatások nyújtásából származó - az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló - árbevétel 743 milliárd Ft, az exportot is magában foglaló teljes informatikai árbevétel pedig 1345 milliárd Ft volt 2005-ben.
PiacméretA magyarországi végfelhasználó szervezetek (a továbbiakban informatikai piac) 2005-ben mintegy 517 milliárd forintot költöttek külső informatikai beszállítókra. Ebből 43,0 százalékot informatikai szolgáltatásokra, 41,5 százalékát hardver eszközökre költöttek. A szoftver-licenszekre fordított kiadások az összes költés 15,5 százalékát teszik ki. #page#
A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és informatikai szolgáltatások nyújtásából származó - az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló - árbevétel 743 milliárd Ft, az exportot is magában foglaló teljes informatikai árbevétel pedig 1345 milliárd Ft volt 2005-ben.
Iparági megoszlás
2005-ben a költségvetési szektor költötte a legtöbbet külső informatikai beszállítókra, összesen 108 milliárd forintot, amely az összkiadások mintegy 21 százalékát teszi ki. Második helyen a távközlési-, IT és média iparág vállalatai állnak, harmadik pedig a hazai pénzügyi szféra.
Az 50 fő alatti alkalmazottat foglalkoztató informatikai vállalatok a piac több mint felét szerezték meg 2005-ben, míg a legnagyobb, 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozások együttes részesedése 20% volt.
Árbevételek részpiacok szerint a különböző vállalatméreteknélAz informatikai árbevételek az 1-2 főt foglalkoztató informatikai mikro-vállalkozások esetén magasabb arányban származnak szolgáltatásokból, mint egyéb létszám-kategóriákba tartozó vállalatok esetén. A 3 - 9 alkalmazottat foglalkoztató informatikai vállalatok bizonyultak a leginkább hardverorientált informatikai cégeknek, jellemzően ebbe a kategóriába tartoznak a hardver termékek eladására szakosodott kiskereskedelmi cégek. A felsőbb létszám-kategóriák esetén az alkalmazotti létszámmal együtt nő a nagyobb hozzáadott értéket produkáló szolgáltatások részesedése az árbevételekből.
A kialakult módszertan finomításával a felmérés folytatódik a 2006-os évre vonatkozó adatok begyűjtésével és elemzésével. Az anyagi lehetőségek függvényében célkitűzésként szerepel a 2006-ban még csak tervezett további három kutatási modul beindítása (Piaci barométer, Iparági SWOT, Iparági K+F, humán erőforrás és marketingjellemzők). A következő tanulmány publikálásának várható időpontja 2007. szeptember.
