A jelenlegi gazdasági versenyhelyzetben a leállást egyik szervezet sem engedheti meg magának. Az üzletfolytonosság biztosításához az IT-részlegek valamilyen katasztrófa utáni helyreállítási (Disaster Recovery, DR) megoldást alkalmaznak, amely váratlan helyzet esetén a lehető leghamarabb képes visszaállítani a rendszereket. Az utóbbi időben egyre többen vesznek fontolóra egy új megközelítést ezen a téren: a felhőalapú disaster-recovery-as-a-service (DRaaS, azaz szolgáltatásként igénybe vehető katasztrófa utáni helyreállítás) modellt. A többi felhőalapú szolgáltatáshoz hasonlóan ez a terület is gyorsan bővül. De pontosan minek köszönhető, hogy a DRaaS modellt ekkora érdeklődés övezi a különféle vállalatok körében? Ezt fejti ki a NetIQ elemzése.
A DRaaS értéke és a helyreállítási célok
Ez a megközelítés a többi felhőalapú szolgáltatáshoz hasonlóan működik. A szolgáltató birtokol és működtet egy DR platformot, amit az ügyfél előfizetéses formában használ. Ez az új modell a hagyományos katasztrófa utáni helyreállítási módszerekhez képest alacsonyabb költségeket, egyszerűbb használatot és konzisztensebb helyreállítási teljesítményt biztosít.
A legtöbb vállalatnál két szám alapján mérik a katasztrófa utáni helyreállítás hatékonyságát. Az RTO (recovery time objective) a kiesés és az újraindítás között eltelt időt jelöli, az RPO (recovery point opjective) pedig az adatvesztési tűrés. Természetesen a legtöbben nulla leállást és adatvesztést szeretnének minden esetben, de a realitások talaján általában a költségvetés szab határt az elképzeléseknek. A legjobb értékeket ígérő tükrözéses megoldások általában rendkívül költségesek, az archiválás alapú megoldások pedig ugyan alacsonyabb összegeket emésztenek fel, de cserébe hosszabb időbe telik a helyreállítás ilyen esetekben.
A tárhely-szolgáltatás és az infrastruktúra-szolgáltatás ötvözése
Az alacsony RPO és RTO értékekhez fejlett, megbízható és jól skálázható termékekre van szükség a tárhelyek és infrastruktúrák terén is, különösen, ha szolgáltatásként vesszük őket igénybe. A tárolónak mindig elérhetőnek és bombabiztosnak kell lennie. A szolgáltatónak biztosítania kell a lehetőséget arra, hogy virtuális gépek formájában bármikor replikálhassuk az adatainkat és szolgáltatásainkat. Ezeket a replikációkat pedig rendszeresen szinkronizálnunk kell a saját működési környezetünkkel, amilyen gyakran csak tudjuk, az ütemezésünknek és költségvetésünknek megfelelően.
Amikor pedig egy nem tervezett leállás történik, ez a „pihenőben” lévő tárhely infrastruktúra-szolgáltatásként kel életre. Egyszerűen bekapcsoljuk a virtuális gépek fájljait, és ezek lesznek a helyreállított szolgáltatásaink, amelyek a felhőalapú helyreállítási környezetben futnak. Semmit nem kell másolni vagy letölteni, egyszerűen és zökkenőmentesen átváltunk egyik üzemmódból a másikba. Ezzel a módszerrel alacsony RPO és RTO értékeket garantálhatunk, mivel az összes adatunk a felhőben van, és nem kell értékes időt fordítanunk azok letöltésére.
A tárhely- és infrastruktúra-szolgáltatások ötvözésének köszönhetően a DRaaS jól használható modell lehet. A vállalatvezetés nyugodtan alhat, a szervezet pedig versenyképes maradhat egy váratlan leállás esetén is anélkül, hogy saját DR rendszert kellene fenntartania.
