Az internet marketingkommunikációs alkalmazását és megítélését helyezte kutatása középpontjába a Szent István Egyetem doktorandusz hallgatója, vagyis arra volt kíváncsi, hogy az interneten elérhető vállalatok milyen ismeretekkel rendelkeznek az online marketingről, milyen online marketingkommunikációs eszközöket alkalmaznak, és hogyan vélekednek erről a kommunikációs csatornáról. Az eredményekből kiderül, hogy minden ötödik vállalat szerint semmilyen plusz bevételt nem jelent az internetes megjelenés, míg közel 50 százalékuk a vállalati bevételek mindössze 1-5%-át tulajdonítja a webes jelenlétnek. Mindenképpen előremutató jel viszont, hogy a weboldallal rendelkező cégek 50 százaléka tervezi növelni az online marketing- és reklámeszközökre fordított kiadásait a 2004-es évben.
Az internet hatalmas és szinte áttekinthetetlen bősége miatt a felhasználók egyértelmű, jól kezelhető, világos szerkezetű website-okat igényelnek, egy site minőségbiztosítása pedig a legszorosabb kapcsolatban van a felhasználói felület használhatóságával. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómiai és Pszichológiai Tanszékén született tanulmány bepillantást ad az automatikus site-értékelő eljárásokba - a website-ok minőségbiztosításának új, ígéretes módszereibe. A szerzők vázlatosan áttekintik egy korábbi - WAP-os forgalmi adatok elemzésén alapuló - kutatás módszertani tapasztalatait, amelynek tanulságaihoz kapcsolódva az automatikus website-értékelő módszerek és eszközök fejlesztésének fontossága mellett érvelnek, és nagy vonalakban áttekintik az automatikus website-értékelő módszereket és fejlődési trendjeiket. Végül beszámolnak egy saját, automatikus logfájlelemzésen alapuló, korszerű útvonalkövető és -elemző eszköz fejlesztéséről.
Hogyan hasznosíthatóak az adatbányászat eszközei az elektronikus kereskedelemben - avagy mit jelent a webhasználat-bányászat? Az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó vállalatok egyre több adattal rendelkeznek ügyfeleikről, vásárlóikról, hiszen azok rengeteg "információmorzsát" hagynak maguk után internetes látogatásaik során. Azonban a cégek általában nem sok energiát fektetnek abba, hogy ezen nyomokból mélyebb információkat nyerjenek ki, többnyire megelégednek az alapstatisztikák lekérdezésével. A BME Információ- és Tudásmenedzsment Tanszékének kutatója felhívja a figyelmet az adatbányászat, vagyis a felhasználói szokások detektálásának fokozatos térnyerésére, amely hasznos módszerekkel bővítette az eddigi szegényes eszköztárat; az írás ezeket a módszereket mutatja be, részletesen kitérve az adat-előkészítés nehézségeire is.
Szintén az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódik a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen készült dolgozat, amely vizsgálódása tárgyául az elektronikus könyvet választotta. Az e-book témája meglehetősen alulreprezentált a hazai szakirodalomban és köztudatban, pedig, figyelembe véve a technológiában rejlő lehetőségeket, az elektronikus könyv rövid távon kiegészítheti, hosszú távon felválthatja a hagyományos könyvek világát. A témát alaposan körüljáró, a szoftveres és hardveres hátteret is áttekintő, jogi, szociológiai, de elsősorban közgazdasági megközelítést alkalmazó elemzés párhuzamot von az elektronikus könyvpiac és a zeneipar között: az elmúlt években a zeneipar válságos időszakot élt át, de úgy látszik, hogy sikerült reális üzleti modellek implementálásával fizetésre bírni az interneten már tömörített fájlokban gondolkodó fogyasztókat. A szerző úgy vélekedik, hogy ha megjelennek elérhető áron a teljes funkcionalitást és a hagyományos könyvek kényelmét nyújtó elektronikus könyvolvasók, akkor hasonló helyzet fog előállni, mint a zeneiparban a hordozható MP3-lejátszók és a pénzért letölthető zenei fájlok modelljével.
Az elektronikus gazdaság különböző dimenzióit feltáró írások mellett a kiadványban két olyan elemzés kap helyet, amely elsősorban az infokommunikációs technológiák társadalmi beágyazódására és szerepére fókuszál. Az egyik a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány beszámolója tavaly ősszel elindított kutatásáról, melyben feltérképezte a magyarországi nonprofit szervezetek kommunikációs szokásait, eszközellátottságát és eszközhasználatát, különös tekintettel az információtechnológiára. Célja ennek segítségével olyan javaslatokat, ajánlásokat kidolgozni a hazai civil szervezetek és a szférát körülvevő társadalmi-intézményi közeg számára, melyek segítségével e szervezetek munkájukat, feladataik ellátását javíthatják azáltal, hogy kommunikációjuk hatékonyabbá válik, informatikai eszközellátottságuk és eszközhasználatuk, ehhez való képességük fejlődik.
A másik dolgozat a magyarországi teleházakat veszi górcső alá, melyek száma az elmúlt években dinamikusan emelkedett, és világviszonylatban is igen jelentős a mennyiségük a lakosság számához viszonyítva. A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 2003-2004 fordulóján, a Dél-Alföldön végzett felmérése azt vizsgálta, hol tart a magyar teleházmozgalom, hogyan működnek a teleházak, milyen követhető bevált gyakorlatok léteznek, és mit kellene tenni azért, hogy a teleházak a rendelkezésre álló erőforrásokat maximálisan kihasználva, ügyfeleik érdekében hatékonyan és magas színvonalon működjenek. A kutatók tapasztalatai megerősítették a teleházak általános szükségességét és különös fontosságukat vidéken, az elmaradottabb régiókban és a hátrányos helyzetű csoportok szolgálatában.
Végezetül két tanulmány olvasható a Kutatási Jelentés hasábjain a hazai kutatás-fejlesztés aktuális kérdéseiről és problémáiról. A Széchenyi István Egyetem oktatója a K+F és az innováció finanszírozási-ösztönzési rendszerével foglakozik. Felhívja a figyelmet arra, hogy viharosan fejlődő és feltartóztathatatlanul globalizálódó világunkban azok az országok és régiók tudnak erős gazdaságot fenntartani, amelyek lépést tartanak a többiek fejlődésével, és nemcsak meg tudják őrizni versenyképességüket, hanem annak fokozására is képesek. Ennek legfontosabb hajtóereje a folyamatos megújítás, az innováció. Az írás az innováció létrejöttének számos kritériuma közül az innovációs folyamatban egyre erősebb szerepet betöltő innovációösztönzés szerepét, működésének és intézményrendszerei működtetésének európai és hazai tapasztalatait elemzi.
Az Európai Kutatási Térség és Magyarország helyzetét veti össze a Szent István Egyetem és az ITTK benchmarkingja. Az Európai Kutatási Térségbe lépett Magyarország K+F teljesítményének néhány dimenziójáról már több szakember is képet adott; az itt felhasznált tanulmányok és adatok megerősítik azokat a vélekedéseket, melyek szerint a viszonylag magas szintű hazai alapkutatás meglehetősen elkülönül a közvetlenebbül hasznosított vállalati K+F-től, amely maga is kétarcú: a hazai székhelyű kis- és középvállalkozások aggasztóan alacsony kutatás-fejlesztési aktivitást mutatnak. Sajnos a szakmai utánpótlás kinevelése, pályán tartása terén is messze vagyunk az élmezőnytől.
