Evolúciós folyamaton megy át a mobilkommunikáció: az eleinte csak egylábú, éppen hogy beszélni tudó NMT-től (06-60) ma már a kétlábú-kétkezű, beszélő, író, olvasó, mozgóképeket közvetítő UMTS felé tartunk. A "második láb" kétségkívül a már meglévő GSM- és GPRS-hálózat, a "jobb kéz" pedig a Wi-Fi, a vezeték nélküli nagysebességű hálózat lesz.

Európa-szerte huszonöt országban, így hazánkban is működik harmadik generációs kereskedelmi mobilhálózat. Infrastruktúrája - az elmúlt egy-két évben felgyűlt tapasztalatok szerint -óvatosan, a felhasználói igényekhez igazodva fokozatosan épül ki, és nagymértékben a már meglévő 2-2,5 mobilkommunikációs, illetve Wi-Fi szabványokra támaszkodik, és működésében a jövőben nemhogy versenyezni nem fog, hanem egyenesen kooperál majd a már meglévő szabványokkal.

A világszerte is csak kisebb foltokban elérhető harmadik generációs mobiltechnológia elsősorban a vállalati felhasználási oldalról érdekes. A céges vezeték nélküli, belső Wi-Fi-hálózatot elhagyva, autóban vagy akárhol ma már GSM-alapon is hozzáférhetünk a vállalati adatbázishoz, s ezt az UMTS majd még gyorsabbá és egyszerűbbé téve kínálja az üzleti felhasználóknak. A hagyományos platformokon elérhető szolgáltatások mellett azonban egyes jövőkutatók a videokommunikációnak is igen nagy jelentőséget tulajdonítanak, és a jóslatok szerint pár évtizeden belül a billentyűzet mint olyan eltűnik.

James Carlton amerikai jövőkutató, a Global Futures munkatársa szerint az emberi tevékenységek négy alappólusából - az "info" részt kitevő fejlődő kommunikáció mellett - a nano, bio és congo hármas szerves integrációja várható a jövőben, ami az internet egy későbbi válfajában realizálódhat 2025 után. Ekkorra az átalakult, kialakult vállalati és magánfelhasználói szokások alapvetően a hang- és videoalapú alkalmazásokra koncentrálódnak, vagyis a 21. század infokommunikációs felhasználói trendjének leírására talán a már évek óta használt what-you-see-what-you-get (WYSWYG) kifejezés az egyik legjobb. A végfelhasználók szemüvegeken, virtuális képernyőkön adják át majd magukat a virtuális valóságnak, a billentyűzet pedig a programozók kiváltsága lesz.

A vezeték nélküli, mobil szélessávú kapcsolatok jövőképe alapvetően négy elemre épül: a multimédiás alkalmazásokra, a valós idejű videokapcsolatra, a kommunikációs funkciókra, és az ezeket a funkciókat felhasználó, integrált vertikális üzleti alkalmazásokra. Az elkövetkezendő években evolúciós folyamaton átmenő internet a jelenlegi zömében statikus, ám egyre fejlődő integrált üzleti alkalmazásokon túl az utánzó, élő ökoszisztémán alapuló Internet 4-en (Mimic Living Ecosystems) keresztül egészen a teljes, kollaboratív, együttműködő Internet 5-ig fog fejlődni. Az e trend alá dolgozó interaktív, nagy sebességű adathálózatok fogják a hangot és a képet is közvetíteni, azokat átalakítva pedig értelmezni és feldolgozni az egyes bejövő információkat. A 20. századi, főként billentyűzetleütésekkel generált inputokat tehát a mozgóképek és a hangok váltják fel.

A Magyarországon és világszerte is az elmúlt öt évben tapasztalható mobilboom helyett a jövőt leginkább a specializáció jellemzi majd, és a sok esetben téves felhasználói képzetek (például: "hogy elérjenek") uralkodása helyett várhatóan a valós, üzlet- és életvitelt alátámasztó eszközök és megoldások korszaka jön el.

Magyarországon ma egy családra 2,5 mobilkészülék jut, és előfizetőnkénti átlagban 5000 forintot költenek rá, sok esetben csupán kényelmi, mondhatni lustasági szempontokat szolgálva (például: "5 percet kések"). Erre a jelenségre az érték- és tudásalapú társadalom és az ezzel járó, hozzáadott értéket képviselő fejlett megoldások kialakítása, fejlődése lehet a gyógyír.

A valós idejű videokommunikációs folyamatos térnyerése mellett a harmadik generációs, UMTS-hálózatok megjelenésével a már meglévő Wi-Fi- és GSM-szabványokra is képes mobilkészülékek lesznek a középpontban az elkövetkezendő években. A vállalatokon belüli interaktív, gyors kommunikációs lehetőségeket kiaknázva beosztástól és munkakörtől függően lehet majd szegmentálni az egyes "all-in-one" mobilkészülékeket. Az elsősorban vállalati felhasználásra tervezett, egységes platformon futó alkalmazásoknak hátteret adó nagysebességű kapcsolat lassacskán - az árak mérséklésével - lakossági szinten is teret nyer majd magának, és a "minden család egy vállalkozás" filozófiájának megfelelően működteti új generációs információs társadalmunkat.

Nem kötelező 

Társadalmi szempontból a folyamatos infokommunikációs fejlődésnek - az országonként eltérő internet- és mobilpenetrációs számok mellett - az előbb említett kulturális és a bizalmi kérdései is jelentősek. Ugyanis míg egyes országokban virágzik és nőttön-nő az e-, illetve m-kereskedelem, addig máshol - például Magyarországon is - mindez még gyerekcipőben járnak. Kevés az internetes vásárlás, az on-line és mobiltranzakció. A viszonylag lassú alkalmazkodóképesség és bizalmatlanság történelmi okokra is visszavezethető, de nagyrészt mégis az erőteljes, sok esetben nem értékalapú marketinghatásoknak köszönhető. Mindazonáltal hazánkban is nő az infokommunikációs eszközök, lehetőségek használata, ám - figyelembe véve országunk rendelkezésére álló humánerőforrásait - az infokommunikációs nagyhatalmi státus is ott áll előttünk mint lehetőség...

Megjelent a Piac és Profit európai üzleti magazin 2005. februári számában.