A válaszadók 45 százaléka kifejezetten fontosnak értékelte az IT-háttér fejlesztését, és mindössze 6 százalékuk vélte úgy, hogy ez a terület nem fontos. Balázs Csaba, az SAP Hungary presales menedzsere a Piac és Profit Oniline-nak ezt úgy magyarázta, hogy tapasztalatuk szerint az évi 100 millió forintos forgalmat el nem érő vállalkozásoknak kevésbé fontos az IT-rendszer, és igazán komolyan inkább az évi 5-10 milliárd forintos bevételt elérő cégek állnak professzionálisan IT-rendszerük fejlesztéséhez, üzemeltetéséhez. (Szemben a lakossággal, amely 60 százaléka egyáltalán nem használ számítógépet...)
A tervezett fejlesztéseik között kiugró arányt képvisel az IT modernizációja, majd minden második cég költ majd erre. A legtöbb vállalat (50%) a PC-k, munkaállomások bővítésére költ ebben az évben. A belső hálózat fejlesztésére, integrált vállaltirányítási szoftverre és szerverre a vállalatok nagy része, (40% felett) szintén tervez pénzt fordítani. Az irodai szoftverek és a hálózat fejlesztésére 30-33%-a költ cégeknek, ennél kisebb arányban szerepelnek (24%) a csoportmunka megoldások a vállalatok beruházási terveiben A tudásmenedzsment szoftverek és az elektronikus oktatási rendszerek vásárlását tervezik a legkevesebben (11%).
Céget befolyásoló tényezők
Az 500 millió Ft alatti árbevételű vállalatok 18 százalékánál alkalmaznak fejlesztési ütemtervet. A vállalatok több mint felénél minimum egy évre, de maximum három évre készítenek fejlesztési tervet.
Ennél rövidebb időszakra a cégek egynegyede, hosszabb időszakra egyhetedük tervez.
A vállalaton belül megjelenő befolyásoló tényezők (belső tényezők) közül az alkalmazottak képességeit, képzettségét vélik a leglényegesebb körülménynek a válaszadók. Ezt követően az informatikai rendszer fejlettségét tartják a legtöbbre, a cégek mintegy fele emelte ki ezt a tényezőt. A válaszok szerint minél nagyobb méretű a vállalkozás, annál fontosabbnak érzik a biztos informatikai hátteret.
Fejlesztési tervek
Feltétlenül meg kell említeni a kutatásban résztvevő vállalatok éves forgalmának visszaforgatási arányát. A megkérdezett vállalatok mindössze 3%-ánál nem forgatnak vissza semmit az éves forgalomból. A cégek közel felénél (47%) a forgalom 10% alatti részét forgatják vissza, a válaszadók 21%-a a forgalom 11-20%-át forgatja vissza, míg az éves forgalom 20%-ánál többet visszaforgatók aránya 29%.
A válaszadók 45 százaléka kifejezetten fontosnak értékelte az IT-háttér fejlesztését, és mindössze 6 százalékuk vélte úgy, hogy ez a terület nem fontos. Az idénre tervezett fejlesztéseik között kiugró arányt képvisel az IT modernizációja, majd minden második cég költ majd erre, a 1,5 milliárd feletti kategóriáknál még magasabb, 60 százalék körüli az arány. (Összehasonlításképpen: HR-képzésre 26, logisztikára 21 százalékuk áldoz majd idén.) Balázs Csaba tapasztalatai szerint a cégek például szoftverekre nagyjából éves árbevételük egy százalékát fordítják évente, míg a hardverrel együtt beszerzéseik és fenntartásaik költségei elérhetik a forgalom 3-4 százalékát is. A munkaállomásokat vagy laptopokat gyorsabban cserélik újabbra a cégek, az egész informatikai rendszer megújítása vagy lecserélése átlagosan 6-10 évente történik meg a magyar vállalatoknál, ami megfelel a fejlett országokban tapasztalt időszaknak" - mondta az SAP presales menedzsere.
Kattintson a felmérés eredményeihez!
IT-beruházások
Legtöbben, a cégek fele a PC-k, munkaállomások bővítésére költ idén. A belső hálózat fejlesztésére, integrált vállaltirányítási szoftverre és szerverre a vállalatok jelentős, 40 százalék feletti része szintén tervez pénzt áldozni. Az irodai szoftverek és az internethálózat fejlesztésére a cégek harmada áldoz. Negyedük a csoportmunka-megoldásokat erősítené. A tudásmenedzsment szoftverek és az elektronikus oktatási rendszerek vásárlását tervezik a legkevesebben, a vállalatok mintegy 11 százaléka.
Döntéshozók:
Az IT-beruházások előtt az információkat leginkább, 70 százalékban az internetről szerzik be. Emellett a rendszergazdák és tanácsadók (60%), illetve a beszállítók (56%) is fontos forrásnak számítanak, de nem elhanyagolható arányban megjelentek a személyes ismerősök, kollégák (42%).
Kevesebb szerep jutott a szaklapokból (33%) vagy a prospektusokból történő tájékozódásnak (14%).
A beszállítók kiválasztásánál a termékek, tulajdonságai állnak a fontossági sorrend elején. A szakmai felkészültség és hozzáértés, az ár-érték arány szintén lényeges szempont. A cégek saját tapasztalatai az adott beszállítóval kapcsolatban nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a személyes kapcsolat minősége és a szállítási határidők. Azonos iparágban szerzett referenciák is befolyásolhatják a döntéshozatalt.
"Az okok nem kizárólag a fejleszéti költségekben keresendők, hiszen Magyarországon - talán sokak számára meglepő módon - nem az ár a legfontosabb tényező az IT esetében" - mondta Balázs Csaba, aki szerint a megbízhatóság és a minőség tapasztalatuk szerint megelőzi az ár/érték arányt. "Sok esetben, az a tény, hogy melyik informatikai cég logója szerepel a számlán, jelzi egyúttal a megbízhatóságot is: olyan ez mint korábban a Mercedes-kulcs volt a vállalkozók között. "Ha valakinek megbízható, jó nevű cég építi ki vállalatirányítási vagy akár csak ügyviteli rendszerét, az a partnerek szemében sokszor felértékelődik" - magyarázza az informatikus, aki szerint Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban változni látszik ez az attitűd, ott a IT-eszközök beszerzésénél az ár/érték arány áll az első helyen.
