Az IBM előrejelzése szerint ez a hét technológia a jelenlegi fajlagos költség negyedének megfelelő 200 millió dollárra mérsékli a gyógyszergyártó vállalatok termékfejlesztési költségeit, a jelenlegi 12-14 évről 3‑5 évre csökkenti kutatási projektjeik átfutási idejét. Továbbá jelentős mértékben javítja az első piacra kerülő humán dózissal elért sikeres kezelések arányát, emeli a fejlesztési és gyártási folyamatok színvonalát és minden eddiginél nagyobb részvényesi érték elérését teszi lehetővé az ágazat szereplői számára.


A „Pharma 2010: Silicon Reality” címet viselő jelentés feltérképezi azokat az informatikai technológiákat, amelyek segítségével a gyógyszergyártók elmozdulhatnak a jelenlegi „egy kaptafára szabott” gyógyítási koncepciótól az eredményesebb és nyereségesebb „célzott gyógyászati megoldások” felé. Ez utóbbiak a gyógyszerek mellett a diagnosztikát, a szükséges gyógyászati eszközöket és a betegeknek nyújtott támogatási szolgáltatásokat is magukban foglalják. A jelentés adatai szerint a gyógyszeripar szereplői jelenleg mintegy 20 milliárd dollárt költenek évente informatikára, de ritkán aknázzák ki maradéktalanul a beruházásban rejlő előnyöket. IT-erőforrásaik nagy részét a költségtakarékos működést segítő tevékenységek (ellátási lánc, tranzakció-feldolgozás, támogatási szolgáltatások) köré csoportosítják – amelyek közül mind többet helyeznek ki végül külső szolgáltatóhoz.

A molekuláris kutatások térhódítása máris komoly változásokat indított el az ágazatban. A genetika, a genom- és a proteom-kutatás lehetővé teszi a betegségek pontosabb definiálását, így a gyógyszergyártók komplett gyógyászati csomagokat tudnak kidolgozni a betegségek egyes altípusaiban szenvedő betegek számára – tehát többé nem kell egyengyógyszerekkel ellátniuk a hasonló tüneteket produkáló, de valójában eltérő betegségekkel küzdő pácienseket. A „célzott gyógyászati megoldások” fejlesztésének mikéntjét sikeresen elsajátító vállalatok 2010-re megsokszorozhatják részvényesi értéküket. Ebben az átalakulásban pedig központi szerepet fog játszani az informatika.

A technológiák

1. A petaflop- és grid-számítástechnika korábban elképzelhetetlen számítási teljesítményt bocsát az ágazat rendelkezésére. A petaflop-számítógépek új generációja – köztük az IBM Blue Gene rendszere – 2006-ra már támogatni fogja a nagyszabású biomolekuláris szimulációkat, így például a fehérjék lehetséges
térszerkezeteinek vizsgálatát (protein folding) is. A vállalatok asztali gépeinek és szervereinek kihasználatlan számítási kapacitását mozgósító grid-számítástechnika olyan feladatok végrehajtását teszi lehetővé, mint például a DNS-szekvenciák összehasonlítása, vagy az értékesítési és marketingadatok valós idejű feldolgozása. Már ma is több kutatási grid működik a világon: az egyik közülük a Smallpox Research Grid, amely 35 millió lehetséges gyógyszert vizsgált meg kétmillió önként jelentkező PC-felhasználó gépeinek számítási kapacitásával.

2. Prediktív bioszimuláció. Bonyolult számítógépes modellekkel megpróbálják szimulálni a biológiai rendszerek egészének működését. E módszer segítségével a gyógyszergyárak jelentősen mérsékelhetik a gyógyszerek molekuláris célfehérjéinek (drug target) azonosítására szolgáló laboratóriumi kísérletek számát. Az „in vitro” és „in vivo” kifejezések mintájára „in silico” névre keresztelt modellezési folyamattal a kutatók pontosabban előre tudják jelezni a gyógyszerek emberi szervezetre gyakorolt hatását – a kezelés várható hatásfokát és biztonsági kockázatait is beleértve. Több tudományos intézmény is megkezdte prediktív bioszimulációs modellek kidolgozását – az Indiana University-hez tartozó Sejt- és Víruselméleti Központ (Center for Cell and Virus Theory) például a sejtek zavaró kémiai behatásokra adott reakcióját vizsgálja ezzel a módszerrel.

3. Mindent átható számítástechnika (pervasive computing). A miniatürizált követőeszközök, valamint a mobil és vezeték nélküli technológiák a biológiai adatok valós idejű, klinikai környezeten kívüli gyűjtésével és továbbításával forradalmasítják a gyógyszerfejlesztést és az egészségügyi szolgáltatásnyújtást. Ezek a megoldások a betegek figyelésére és egészségi állapotuk menedzselésére éppúgy használhatók, mint a gyógyszerek teljesen újszerű tesztelésére, valamint az idő- és térbeli korlátoktól mentes gyógyellátás biztosítására. Már több cég – köztük a Philips Medical – foglalkozik intelligens orvosbiológiai ruházat fejlesztésével, a Bang & Olufsen gyógyszeresdoboza pedig önállóan figyelmezteti a beteget, ha eljött a gyógyszerbevétel ideje.

4. Az intelligens vagy rádiófrekvenciás azonosító-címkékkel (RFID) a fizikai objektumokat a gyártás és a disztribúció bármely pontján azonosítani lehet. A lassú és gazdaságtalan gyártási folyamatok kiiktatását támogató RFID-technológia segítségével a gyógyszergyártók az eddiginél több és összetettebb, kis mennyiségben gyártott termékkel készülhetnek fel a jövő kihívásaira. Mivel az RFID-rendszer az ellátási lánc minden pontján képes nyomon követni a termékek mozgását, az egyre szigorodó hatósági előírások teljesítéséhez is hozzájárul, és innovatívabb egészségügyi szolgáltatás nyújtását teszi lehetővé.

5. A fejlett adattárolási megoldások óriási adattömeg kezelésére és karbantartására képesek. A speciális új adattároló szerverekkel, a virtualizált tárológridekkel és az átlátható módon integrált nyilvántartó és archiváló rendszerekkel az ágazat szereplői meg tudnak felelni a gyógyszerengedélyező és -ellenőrző, valamint az értékpapír- és tőzsdefelügyeleti, valamint egyéb hatóságok (például az USA-ban a Food and Drug Administration, FDA és a Securities and Exchange Commission, SEC) mind szigorúbb előírásainak.

6. A folyamatelemző technológiával (process analytical technology, PAT) a vállalatok folyamatosan, valós időben figyelhetik gyártási folyamataikat, ahelyett, hogy időszakosan, minták és gyártás utáni minőségellenőrzés segítségével csak a múltbeli adatokat vizsgálnák. A PAT javítja a gyártási minőségét és költségeket takarít meg, mert jóval olcsóbb azonnal korrigálni egy gépsor működését, mint kiselejtezni a megadott határértékeknek nem megfelelő termékeket. Az FDA ajánlott gyártási gyakorlatra vonatkozó új szabályainak megjelenése nyomán a PAT-beruházások jelentős fellendülése várható.

7. A webes adatbányászati és fejlett szövegelemző megoldások intelligens algoritmusai a megjelenés pillanatában azonnal képesek észlelni az internetre kerülő, új digitális információkat. Az ilyen új generációs eszközökkel a gyógyszergyártó vállalatok gyorsan és hatékonyan elemezhetik a kutatási, marketing- és betegadatok óriási tömegét. A webes adatbányászat ezen túl a hatékonyabb kutatáshoz, a jövőbeni vizsgálatok lehetséges célcsoportjainak behatárolásához, a trendek azonosításához, a mellékhatások aktívabb figyeléséhez és kezeléséhez (farmakovigilancia), a fenyegető válsághelyzetek felismeréséhez, valamint a betegek visszajelzéseinek alaposabb elemzéséhez is hozzásegíti az ágazatot.