Ezek a legfőbb megállapításai a Business Software Alliance (BSA) által az illegális szoftverhasználat globális trendjeiről készíttetett tanulmánynak. Bár ez a tizedik év, amikor a BSA világszerte tanulmányt készíttetett az illegális szoftverhasználatról, ez az első év melyben a tanulmányt az IDC készítette. Az IDC az információtechnológiai (IT) iparág vezető globális marketingkutató és előrejelző cége.
A korábbi tanulmányokban a BSA tagjai szolgáltatták a tanulmányok központi adatait: a szoftverszállítmányok és számítógép szállítmányok számát, a személyi számítógépeken futó szoftveralkalmazások számát, és a helyi piacokat jellemző adatokat.
Az idei tanulmányban az IDC a szoftver és hardver szállítmányok tekintetében a saját tulajdonában álló statisztikai adatokat használta, melyeket 15 országban több, mint 5600 interjú során gyűjtött össze. Ezáltal pontos adatokat gyűjtöttek a számítógépeken futó szoftverek számáról. A helyi piaci viszonyokat az IDC elemzői vizsgálták. Mivel az IDC több mint 65 országban van jelen, mely által közelről vizsgálhatja ezen országok szoftver- és hardverpiacát, és elemzői 60%-a az Egyesült Államokon kívül található, az IDC számára mély és széleskörű információbázis állt rendelkezésre a 2003-as illegális szoftverhasználati mutatók kiszámításához.
Azáltal, hogy az IDC piaci adatokat használt a tanulmány elkészítéséhez, sikerült kibővítenie a BSA eddigi nézeteit az illegális szoftverhasználattal kapcsolatban, hiszen a tanulmányban nemcsak a személyi számítógépeken futó szoftvereket vizsgálta, hanem olyan kategóriákat is, melyek nem szerepeltek a korábbi tanulmányokban (pl. operációs rendszerek, fogyasztó-orientált szoftverek vagy helyi nemzeti nyelven írt szoftverek).Ezek a pótlólagos kategóriák kéttényezősre bővítették a szoftverpiacot.
Az eredmények megerősítik, hogy az illegális szoftverhasználat még mindig hatalmas kihívást jelent. A tanulmány módszertanának és lefedettségének változása miatt az idei illegális szoftverhasználati mutatók nem hasonlíthatók össze teljesen a tavalyi év eredményeivel. Mindamellett, az IDC elemzőitől származó információk alapján elmondható, hogy 2003-ban világszerte emelkedett az illegális szoftverhasználat.
A globális kép
Az 1. ábra alább hat globális régió illegális szoftverhasználat alapján történő rangsorolását mutatja. A IDC kategorizálása alapján a hat régió 86 országból és hat alrégióból áll.
Az Ázsia/Csendes-óceáni térség illegális szoftverhasználati aránya alacsonyabb, mint más fejlődő régiók megfelelő mutatója annak ellenére is, hogy a négy legnagyobb illegális szoftverhasználattal rendelkező országból három ebben a régióban található (Vietnám, Kína és Indonézia). Ennek oka abban rejlik, hogy két relatív alacsony illegális szoftverhasználattal rendelkező ország –Japán és Ausztrália- csökkenti a régió átlagát.
Az illegális szoftverhasználat regionális különbségeihez számos tényező járul hozzá – a szoftverek jövedelemhez viszonyított árától és a szellemi tulajdon védelmének mértékétől kezdve az illegális szoftverek elérhetőségéig és a kulturális különbségekig. Továbbá, az illegális szoftverhasználat az egyes országokon belül sem egységes; városonként, iparáganként és demográfiai kategóriánként különbözik.
Sajnos a magas illegális szoftverhasználattal rendelkező országok azok, ahol a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkeznek a piacok. Az informatikai piac a fejlett világban kevesebb, mint 4%-kal nő manapság, míg a magas illegális szoftverhasználattal rendelkező országokban –mint pl. Kína, India, vagy Oroszország- a megfelelő mutató majdnem eléri a 20%-ot. Manapság az összes PC szállítmány 30%-ának célpontja az Ázsia/Csendes-óceáni, a latin-amerikai, a kelet-európai, a közel-keleti és az afrikai térség fejlődő piacai, míg a szoftverek terén csak az összes szállítmány 10%-a megy ezekre a piacokra. Amennyiben az illegális szoftverhasználattal rendelkező országokban nem csökken a szoftverkalózkodás, az IDC előrejelzései alapján az illegális szoftverhasználat átlaga világviszonylatban is nőni fog.
Ahogyan az elkövetkező öt éven belül a PC szoftverpiac a jelenlegi 50 milliárdos értékről 70 milliárd dolláros értékre fog bővülni, a jelenlegi illegális szoftverhasználati mutatók mellett az IDC előrejelzései szerint az illegális szoftverek kiskereskedelmi értéke 40 milliárd dollárra fog nőni!
A 2. táblázat a 20 legmagasabb és a 20 legalacsonyabb illegális szoftverhasználattal rendelkező országot mutatja.
Azok számára, akik folyamatosan nyomon követik az illegális szoftverhasználat alakulását, nem szolgál meglepetésként, hogy mely országok szerepelnek a lista élén és legalján. Mindamellett, néhány adatot érdemes kiemelni:
- India 73%-os illegális szoftverhasználati aránya magasnak tűnhet, ha figyelembe vesszük az ország egyedi fejlesztésű szoftvereinek exportálásából adódó nagy üzletágat. Bár a kormány számos szigorú szerzői jogi törvényt léptetett életbe és módosította a törvények betartását segítő jogszabályokat, az illegális szoftverek beszerzése még mindig egyszerű.
- Franciaország és Olaszország nem szerepel a 20 legalacsonyabb illegális szoftverhasználattal rendelkező ország között, annak ellenére, hogy informatikai piacuk nagy és fejlett. Mindamellett, mind a két ország jelentős számítógépet használó kisvállalati és végfelhasználói szegmenssel rendelkezik, mely szegmensek magasabb illegális szoftverhasználatot mutatnak.
- Az Egyesült Arab Emirátusok az egyetlen olyan közel-keleti ország, mely relatíve alacsony illegális szoftverhasználattal rendelkezik (33%). Az alacsony érték annak a megfontolt törekevésnek az eredménye, mely által az 1990-es években szigorú, a szellemi tulajdon védelmét szabályozó törvényeket vezettek be. Ebben az időszakban, az országban a törvényhozók új generációja került hatalomra, és megkezdődött a külföldi beruházások becsalogatása az országba.
Mindamellett, számos, a középértéknél magasabb illegális szoftverhasználattal rendelkező ország van. Az IDC által vizsgált 86 ország közül csak öt országban volt 75%-nál magasabb az illegális szoftverhasználat, és minden harmadiknak volt magasabb 70% vagy annál magasabb az illegális szoftverhasználata. A vizsgált országok több mint felében 60%-nál magasabb volt az illegális szoftverhasználat.
Az illegális szoftverhasználat hatása
Az illegális szoftverhasználat számos negatív gazdasági következménnyel jár: a helyi szoftveriparágakat kiütik a versenyből a jó minőségű külföldről származó illegális szoftverek, a legális piac hiánya miatt nem realizálható adóbevételek jelennek meg illetve csökken a munkahelyek száma, és nőnek a szerzői jogi törvények eredménytelen betartatásából fakadó károk. Ezeket a károkat végső soron a szoftverek forgalmazásával foglalkozó kis- és nagykereskedők, oktatási szolgáltatást nyújtó cégek szenvedik el.
A BSA számára 2003 áprilisában végzett gazdasági hatástanulmányban az IDC megállapította, hogy az illegális szoftverhasználat négy év alatti 10 százalékponttal való csökkentése által 1 millió új munkahely teremtődne, és 400 milliárd dollárral nőne a gazdaság teljesítménye világszerte.
Jelen tanulmányban az IDC igen szűkkörűen vizsgálta az illegális szoftverhasználat gazdasági hatásait, és a táblázatban megjelenő „károk” rovatban csak az illegális szoftverek kiskereskedelmi értékét tüntette fel. A károkat vagy veszteségeket egy adott régió vagy ország legális szoftverpiaca ismert méretének és az illegális szoftverhasználat arányának segítségével számolták ki, mely által megkapták azon szoftverek kiskereskedelmi értékét, melyért nem fizettek.
A 3. ábra az illegális szoftverek értékét mutatja régiónkénti bontásban.
Nyugat-Európa, az Egyesült Államok, és Kanada az alacsony illegális szoftverhasználat ellenére jelentős dollárveszteségeket szenvedett el. Ez a jelenség a piac nagy méretének köszönhető. A nagyobb piacokon az alacsonyabb illegális szoftverhasználat is hatalmas veszteségeket okozhat.
Az illegális szoftverhasználat és az illegális szoftverhasználat által okozott veszteségek közötti kapcsolat megértésére jó példát szolgáltat a két európai térség, Nyugat- és Kelet-Európa összehasonlítása.
A 4. ábra a legális szoftverpiacot hasonlítja össze az illegális szoftverpiaccal. Nyugat-Európa legális szoftverpiaca 20-szor akkora, mint Kelet-Európa legális szoftverpiaca, míg az illegális szoftverhasználatból eredő károk csak négyszer akkorák.
Az üzenet lényege az, hogy egy ország sem immunis az illegális szoftverhasználat hatásaival szemben.
Az 5. táblázat azon országokat mutatja, melyekben a legnagyobb az illegálisan használt szoftverek dollár értéke.
Trendek az illegális szoftverhasználatban
Mivel az idei tanulmány több szoftverkategóriát is lefedett, és merőben más módszertant használt az illegális szoftverhasználati mutató és a szoftverpiacnak okozott károk kiszámításakor, a tavalyi és az idei év eredményei nem hasonlíthatóak össze.
De valójában nő vagy csökken az illegális szoftverhasználat?
A BSA és más szervezetek folyamatosan küzdenek, hogy az illegális szoftverhasználat növekedésének gátat vessenek. Ennek elérésére oktatási programokat szerveznek, és kezdeményezik a szigorúbb szerzői jogi törvények alkalmazását, és a törvények betartásának kikényszerítését. Ezek a megoldások eredményesen csökkenthetik az illegális szoftverhasználat arányát.
Sajnos azonban más tényezők is vannak, melyek növelik az illegális szoftverhasználatot. Ebbe a kategóriába tartozik például egyes földrajzi térségek gazdaságának lassulása, a fejlődő piacok új felhasználóinak megjelenése –főleg háztartások és kisebb vállalkozások-, és az illegális szoftverek egyre növekvő elérhetősége (különösen az interneten és a peer-to-peer hálózatokon keresztül).
Szigorú online szerzői jogi törvények és a törvények betartásának kikényszerítése nélkül az online illegális szoftverhasználat –a spameken, az aukciós oldalakon, és a P2P rendszereken keresztül- az Internet használatának növekedésével párhuzamosan nőni fog. A múlt év végére már 700 millió volt az internetet használók száma. 2007 végére, ameddig már kevesebb, mint négy év van, ez a szám 1 milliárdra fog emelkedni. A felhasználók nagy része a fejlődő piacokról származik; a következő három éven belül csak Kínában majdnem 90 millió új Internet felhasználó lesz.
Az online illegális szoftverhasználat terjedését az átviteli sebességek növekedése is elősegíti, hiszen a gyorsabb kommunikáció segítségével a felhasználók nagyobb fájlokat (pl. szoftverprogramokat) gyorsabban küldhetnek és tölthetnek le. Manapság, 70 millió háztartás rendelkezik szélessávú Internetkapcsolattal. 2007 végére további 100 millióval fog a háztartások száma nőni.
Míg az IDC kutatása számos hasznos adatot szolgáltatott az illegális szoftverhasználattal kapcsolatban, nem elég megvizsgálni azt, hogy pontosan mennyivel nőtt az illegális szoftverhasználat 2003-ban. Mindamellett, a folyamatos visszacsatolások és az IDC elemzőinek információi alapján az IDC szerint az illegális szoftverhasználat világviszonylatban 1-2 százalékponttal emelkedett 2002-ről 2003-ra.
