A nyílt forráskódú szoftverfejlesztés lényege, hogy bárki szabadon módosíthatja és továbbfejlesztheti a programot annak megfelelően, ahogyan ő jónak látja. Ez nagy mértékben elősegíti az új igények kiszolgálását, az előremutató ötletek terjedését, és összességében gyorsabb innovációt eredményez. A modell azonban egyáltalán nem új. Az emberiség történelme során számtalan esetben az vitte előre a fejlődést, hogy az emberek hozzáférhettek az információkhoz, és hozzátehették saját tudásukat.

Oszd meg és uralkodj

Az ilyen jellegű információmegosztás első „dokumentált” példájának azokat a barlangrajzokat tekinthetjük, amely segítségével alapvető gondolatokat oszthattak meg egymással az egyének. Később a füstjel volt az első olyan eszköz, amellyel nagyobb távolságra is eljuthattak az információk. Természetesen ezzel még csak néhány alapvető figyelmeztetést és felhívást lehetett továbbítani. Ahhoz, hogy távolról is hosszabb üzenetet válthassanak az emberek, egészen i. e. 30-ig kellett várni. Ekkorra tehető ugyanis az első, dokumentált postai szolgáltatás megjelenése, méghozzá Rómában.

Az információ széles körű terjesztésének egyik alapköve a könyv volt, ezért is számít jelentős mérföldkőnek az ókori Alexandriai könyvtár i. e. 530 körül. A következő fontos állomás pedig a könyvnyomtatás feltalálása volt 1440-ben, amely lehetőséget teremtett arra, hogy az emberek tömeges mennyiségben írják, másolják és terjesszék a különféle üzeneteket. Az azonnali üzenetküldésben a távíró hozott áttörést, amellyel először 1844-ben küldtek először üzenetet. Majd Ray Tomlinson nyitott teljesen új világot ezen a téren az e-mail feltalálásával 1972-ben.

Nyitott elme, nyitott forrás

Ezzel pedig el is érkeztünk az informatika világához, ahol a legfontosabb áttörés a nyílt forráskódú szoftverek terén 1953-ra tehető. Ekkor jelent meg a Univac A-2 rendszer, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy változtatásokat tegyenek a forráskódban, és azokat vissza is küldjék a UNIVAC rendszerébe. A modell gyakorlatilag az első nyílt forráskódú szoftvert hozta életre.  A következő jelentős mérföldkő a GNU projekt részeként 1989-ben létrehozott GPL szabad licenc, amelynek keretein belül az emberek szabadon használhatják, megoszthatják és módosíthatják a GPL licenc alatt álló szoftvereket. Ennek alapjaiból nőtte ki magát később a Linux nyílt forráskódú operációs rendszer.

A jövő pedig számos további izgalmas lehetőséget tartogat. Az emberiség soha nem fért hozzá ilyen mennyiségű tudáshoz ennyire egyszerűen és gyorsan, és az új információk megosztása sem volt soha ennyire könnyű. Ennek alapvető szerepe lesz abban, hogy az emberiség képes legyen megküzdeni a legkeményebb kihívásokkal. A tudásmegosztás és ezzel együtt a nyílt forráskód tehát örökre belénk van kódolva, része az emberi DNS-nek.