Egyre több vezető választja a felhőt

Tovább nőtt tavaly a felhő ismertsége a magyarországi nagyvállalatok vezetőinek körében, ám még nagyon nagy az olló a valódi használat, és az ismertség között – állapította meg a Microsoft Magyarország és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közös kutatása. A felmérés szerint vállalatvezetők kétharmada valós erőfeszítéseket tett az elmúlt egy évben a digitális transzformáció érdekében.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Érezhetően nő a felhő alapú megoldások ismertsége a Magyarországon működő nagyvállalatok vezetőinek körében – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Microsoft Magyarország készített az Informatikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ) együttműködésben. A felmérés eredménye szerint magyar vállalati döntéshozók több mint fele – 55 százaléka – úgy látja, hogy legalább közepes szintű ismeretekkel rendelkezik a felhő technológiáról, az IT-vezetők körében pedig még magasabb, 86 százalékos ez az arány. Figyelemre méltó emellett, hogy az ismeretek bővülésének tendenciája mind az ügyvezetésre, mind a pénzügyi, mind az IT-vezetőkre igaz: felhő témában az ügyvezetők mindegyike rendelkezik valamilyen szintű, legalább minimális tudással (bő tizedük kimondottan mély ismeretekkel, 33 százalékuk pedig általános ismerettel), és a pénzügyi vezetők 40 százalékának is legalább közepes a tájékozottsága. Növekszik emellett a saját tapasztalatot szerzett vezetők aránya is: közel harmaduk vállalati tevékenysége során találkozott a felhővel, 40 százalékuk pedig magánemberként szerzett tapasztalatot.

Kép:Flickr/persecsys

Vezetői ismeretek bővülése

A felhő megoldások további terjedése szempontjából mindenképpen biztató az is, hogy a kutatás adatai szerint a vállalati döntéshozók 65,3 százaléka valós erőfeszítéseket tett a digitális transzformáció területén az elmúlt egy évben. A távoli és mobil munkavégzés fontossága is tovább nő a cégeknél: előbbit a vállalatok 40, utóbbit pedig 32 százaléka teszi lehetővé dolgozóinak. Figyelemre méltó emellett, hogy a kutatás szerint az ismeretek bővülésének tendenciája mind az ügyvezetésre, mind a pénzügyi, mind az IT-vezetőkre igaz: felhő témában az ügyvezetők mindegyike rendelkezik valamilyen szintű tudással, és a pénzügyi vezetők 40 százalékának is legalább közepes a tájékozottsága. Növekszik emellett a saját tapasztalatot szerzett vezetők aránya is: közel harmaduk vállalati tevékenysége során találkozott a felhővel, 40 százalékuk pedig magánemberként szerzett tapasztalatot.

Kihívás és elvárás, ha felhőről van szó

A kutatás során megkérdezett vezetők leginkább a törvényi megfelelőséget és az üzleti folyamatokkal kapcsolatos költségeket említették, mint legnagyobb kihívást. „Fontos, hogy a törvényi megfelelőség nem csak a keresleti oldalról, hanem a szolgáltatók oldaláról is komoly feladat. Tehát mindkét fél ugyanazzal a kihívással szembesül, így ennek megoldása közös cél is lehet a nagyvállalatok és a szolgáltatók számára” – hangsúlyozta Hegedűs-Csapó Veronika, az IVSZ Adatközpont- és Felhő munkacsoport vezetője.

Big Data: lehetőség vagy veszély?
Az International Data Corporation előrejelzése szerint az üzleti analitikus szolgáltatásokra világszinten elköltött összeg 2018-ra 89,6 milliárd dollárra nőhet a 2014-es 51,6 milliárdról. Vagyis egyre több cégnél egyre több adat keletkezik, amivel valamit kezdeni kell. Az adatboom azonban a lehetőségek mellett új adatkezelési veszélyeket is jelent a cégeknek. A magyar kis- és középvállalatok sem fogják megúszni, hogy áldozzanak erre a területre.
A kutatás alapján a felhőalapú szolgáltatással kapcsolatban a vállalatok számára legfontosabb három elvárás az adatok nagyobb biztonsága (ezt a válaszadók 91 százaléka említette), a jogi megfelelés (87), valamint a kiszámítható, tervezhető és használattal arányos költség (84 százalék). A bevezetés lehetséges nehézségeként pedig a jogi-adatvédelmi előírásoknak való megfelelést említették a legtöbben (67 százalék), emellett a külső szolgáltatótól való függés (57) és a bevezetés pluszköltségei (41 százalék) állnak az első három helyen. Utóbbi említési aránya viszont látványosan megnőtt egy év alatt: az előző kutatásban még csak a válaszadók 27 százaléka tartotta fontosnak.

„Az adatokból adódik a következtetés: egyre több cégvezető – legyen bármilyen területen – ismeri fel, hogy a digitalizáció többé nem csupán az IT területtel kapcsolatba hozható cégek sajátja, hanem a korábban analógnak hitt vállalatok és szervezetek jellemzője is. Az arányszámokból viszont az is látszik, hogy a felhő alapú szolgáltatásoknál még az igazi boom előtt vagyunk, hiszen a vállalatok jelentős része még a lehetőségek feltérképezésének fázisában jár, és ezután következhet a teljes digitalizáció a magyar vállalatok életében” – hangsúlyozta Bábel Gabriell, a Microsoft Magyarország Nagyvállalati Üzletágának igazgatója.

Véleményvezér

Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás

Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás 

A magyarok szerint mi kamuzunk a legtöbbet Európában.
Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság 

Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo