Egyre több vezető választja a felhőt

Tovább nőtt tavaly a felhő ismertsége a magyarországi nagyvállalatok vezetőinek körében, ám még nagyon nagy az olló a valódi használat, és az ismertség között – állapította meg a Microsoft Magyarország és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közös kutatása. A felmérés szerint vállalatvezetők kétharmada valós erőfeszítéseket tett az elmúlt egy évben a digitális transzformáció érdekében.

Érezhetően nő a felhő alapú megoldások ismertsége a Magyarországon működő nagyvállalatok vezetőinek körében – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Microsoft Magyarország készített az Informatikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ) együttműködésben. A felmérés eredménye szerint magyar vállalati döntéshozók több mint fele – 55 százaléka – úgy látja, hogy legalább közepes szintű ismeretekkel rendelkezik a felhő technológiáról, az IT-vezetők körében pedig még magasabb, 86 százalékos ez az arány. Figyelemre méltó emellett, hogy az ismeretek bővülésének tendenciája mind az ügyvezetésre, mind a pénzügyi, mind az IT-vezetőkre igaz: felhő témában az ügyvezetők mindegyike rendelkezik valamilyen szintű, legalább minimális tudással (bő tizedük kimondottan mély ismeretekkel, 33 százalékuk pedig általános ismerettel), és a pénzügyi vezetők 40 százalékának is legalább közepes a tájékozottsága. Növekszik emellett a saját tapasztalatot szerzett vezetők aránya is: közel harmaduk vállalati tevékenysége során találkozott a felhővel, 40 százalékuk pedig magánemberként szerzett tapasztalatot.

Kép:Flickr/persecsys

Vezetői ismeretek bővülése

A felhő megoldások további terjedése szempontjából mindenképpen biztató az is, hogy a kutatás adatai szerint a vállalati döntéshozók 65,3 százaléka valós erőfeszítéseket tett a digitális transzformáció területén az elmúlt egy évben. A távoli és mobil munkavégzés fontossága is tovább nő a cégeknél: előbbit a vállalatok 40, utóbbit pedig 32 százaléka teszi lehetővé dolgozóinak. Figyelemre méltó emellett, hogy a kutatás szerint az ismeretek bővülésének tendenciája mind az ügyvezetésre, mind a pénzügyi, mind az IT-vezetőkre igaz: felhő témában az ügyvezetők mindegyike rendelkezik valamilyen szintű tudással, és a pénzügyi vezetők 40 százalékának is legalább közepes a tájékozottsága. Növekszik emellett a saját tapasztalatot szerzett vezetők aránya is: közel harmaduk vállalati tevékenysége során találkozott a felhővel, 40 százalékuk pedig magánemberként szerzett tapasztalatot.

Kihívás és elvárás, ha felhőről van szó

A kutatás során megkérdezett vezetők leginkább a törvényi megfelelőséget és az üzleti folyamatokkal kapcsolatos költségeket említették, mint legnagyobb kihívást. „Fontos, hogy a törvényi megfelelőség nem csak a keresleti oldalról, hanem a szolgáltatók oldaláról is komoly feladat. Tehát mindkét fél ugyanazzal a kihívással szembesül, így ennek megoldása közös cél is lehet a nagyvállalatok és a szolgáltatók számára” – hangsúlyozta Hegedűs-Csapó Veronika, az IVSZ Adatközpont- és Felhő munkacsoport vezetője.

Big Data: lehetőség vagy veszély?
Az International Data Corporation előrejelzése szerint az üzleti analitikus szolgáltatásokra világszinten elköltött összeg 2018-ra 89,6 milliárd dollárra nőhet a 2014-es 51,6 milliárdról. Vagyis egyre több cégnél egyre több adat keletkezik, amivel valamit kezdeni kell. Az adatboom azonban a lehetőségek mellett új adatkezelési veszélyeket is jelent a cégeknek. A magyar kis- és középvállalatok sem fogják megúszni, hogy áldozzanak erre a területre.
A kutatás alapján a felhőalapú szolgáltatással kapcsolatban a vállalatok számára legfontosabb három elvárás az adatok nagyobb biztonsága (ezt a válaszadók 91 százaléka említette), a jogi megfelelés (87), valamint a kiszámítható, tervezhető és használattal arányos költség (84 százalék). A bevezetés lehetséges nehézségeként pedig a jogi-adatvédelmi előírásoknak való megfelelést említették a legtöbben (67 százalék), emellett a külső szolgáltatótól való függés (57) és a bevezetés pluszköltségei (41 százalék) állnak az első három helyen. Utóbbi említési aránya viszont látványosan megnőtt egy év alatt: az előző kutatásban még csak a válaszadók 27 százaléka tartotta fontosnak.

„Az adatokból adódik a következtetés: egyre több cégvezető – legyen bármilyen területen – ismeri fel, hogy a digitalizáció többé nem csupán az IT területtel kapcsolatba hozható cégek sajátja, hanem a korábban analógnak hitt vállalatok és szervezetek jellemzője is. Az arányszámokból viszont az is látszik, hogy a felhő alapú szolgáltatásoknál még az igazi boom előtt vagyunk, hiszen a vállalatok jelentős része még a lehetőségek feltérképezésének fázisában jár, és ezután következhet a teljes digitalizáció a magyar vállalatok életében” – hangsúlyozta Bábel Gabriell, a Microsoft Magyarország Nagyvállalati Üzletágának igazgatója.

Véleményvezér

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 
Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország

Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország  

Ukrajna és Románia is jobban teljesített. 
Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok

Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok 

Épül, szépül a körbezárt uradalom környéke is. 
Kövér Lászlónál betelt a pohár, megbüntette Hadházy Ákost

Kövér Lászlónál betelt a pohár, megbüntette Hadházy Ákost 

A független országgyűlési képviselőnek hétmillió forintba került egy régebbi Orbán-beszéd lejátszása a parlamentben. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo