2017 és 2022 között évente 35,4 százalékos növekedés várható az edge computing megoldások piacán. A hálózat pereme azonban sok esetben olyan helyszínre esik, amely távol van a vállalat informatikai központjától, például boltokban, raktárakban, telephelyeken vagy gyárlétesítményekben működnek az edge eszközök. Így a legtöbbször nincs állandóan a helyszínen olyan informatikai szakember, aki gondoskodhatna a felügyeletről és az esetleges problémák elhárításáról. A Schneider Electric szakértői összegyűjtötték, milyen új technológiák segítségével menedzselhetők távolról is hatékonyan ezek a hálózatperemi adatközpontok.
A vállalatok egyre több okos szenzort és IoT-eszközt használnak, amelyek rengeteg adatot termelnek. Ezek egy részét azonnal, helyben kell feldolgozni. Tipikusan ilyennek számítanak azok az információk, amelyek lehetővé teszik, illetve visszaigazolják az adott létesítmény megfelelő működését.
Felesleges lenne például az óceánon működő olajfúró tornyokon, illetve a kapcsolódó vezetékekben elhelyezett szenzorok által összegyűjtött minden adatot azonnal a felhőbe küldeni. Sokkal hatékonyabb, ha egy helyi központ gyűjti össze és elemzi a biztonságos működéshez kapcsolódó, nélkülözhetetlen információkat, a központnak pedig csupán napi jelentéseket küld az állapotokról és a teljesítményről, ezzel is csökkentve a hálózat leterheltségét.
Edge-ről a kettőre
Az edge adatközpontok tehát hatékonyabb működést tesznek lehetővé, egyúttal azonban változásokat is hoznak az adatfeldolgozási környezet felügyeletében. A centralizált adatközpontokhoz képest több százszoros vagy akár ezerszeres mennyiségű, kisebb és egymástól távol elhelyezkedő, peremhálózati egységeket már nem lehet a hagyományos módszerekkel irányítani. Nem kifizetődő és nem is megvalósítható, hogy minden egyes központ menedzselésére külön IT-személyzetet biztosítsanak a helyszínen. Új megközelítésre van tehát szükség ahhoz, hogy távolról is megfelelően és hatékonyan lehessen működtetni ezeket a rendszereket.
„Gyógyíts magad!”- rendszerek
Az új típusú peremhálózati környezetek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy nincs állandóan jelen olyan IT-szakember, aki orvosolná az esetlegesen felmerülő problémákat. Ezért elengedhetetlenek az olyan „önjavító" eszközök, amelyek beépített analitikát tartalmaznak, és képesek előre jelezni, ha szükség lenne valamilyen karbantartásra. Nélkülözhetetlenek továbbá a helyszínen működő mikroadatközponti környezetek, rackek és szekrények, amelyek magukban foglalják az áramvédelmet és a szünetmentes áramforrást, valamint a környezet megfigyeléséhez, biztonságossá tételéhez és távoli felügyeletéhez szükséges eszközöket. Ezek a biztonságos házban elhelyezett, teljes IT-infrastruktúrát kínáló megoldások minden szükséges elemet tartalmaznak ahhoz, hogy megóvhassák az üzleti működés szempontjából kritikus fontosságú alkalmazásokat.
Az emberi hibákból eredő leállások lehetőségét a videós megfigyeléssel és szenzorokkal kombinált monitoring- és automatizációs szoftverek csökkentik. Szintén egyszerűsíthetik a feladatokat, és támogatják a személyes jelenlét nélküli felügyeletet a biztonsági kamerák, a hőmérséklet- és páratartalom-érzékelők, a körülményekhez igazodó, önszabályozó hűtési megoldások, valamint az olyan önjavító áramellátási rendszerek, amelyekben meghibásodás esetén az egyik tápegység képes átvenni az elromlott modul feladatát, amíg a helyszínre érkező szakemberek kicserélik azt. A legmodernebb felügyeleti eszközök ezenfelül arra is képesek, hogy automatikusan frissítsék a firmware-eket a peremhálózati környezetekben. Ezekkel a szoftverekkel távolról is módosíthatók a beállítások, és a konfigurációs változtatások a hálózaton keresztül továbbíthatók a központból.
