Az elmúlt évek sikerei közül kiemelkedik azoknak a Magyarországra települt központoknak a működése, amelyek több száz, magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztatva az egész világra kiterjedő szolgáltatást nyújtanak multinacionális vállalatoknak vagy azok ügyfeleinek. Az emelkedő fizetések és a növekvő adóterhek sem rontottak eddig hazánk piaci pozícióin, bár a nemzetközi verseny drámaian erősödött e téren az elmúlt években. A magyar nagyvállalatok és a kormányzati szféra egyelőre nem tudta kihasználni az outsourcingban meglévő hatékonyság és költségmegtakarítás előnyeit, viszont a kis- és középvállalatok, igaz, egyelőre nem túl nagy számban, már beléptek erre a piacra.

Árnyaltabb kép

Nem csak Magyarországon versenyképességet rontó tényező, hogy ha a fizetések nem is, de a munkabérköltségek igen magasak. Mint azt Suhajda Attila, a Magyar Outsourcing Szövetség (MOSZ) elnöke elmondta: Indiában, amely az informatikai outsourcing legjelentősebb bázisa, olyan mértékben nőttek a fizetések, hogy azok szintje már nem kompenzálja az olyan kellemetlenségeket, mint a kulturális különbségek, a földrajzi távolság vagy eltérő időzónák. Az elnök azért árnyalná a képet: a kihelyezett folyamatok keletebbre költöztetése eddig a munkafolyamatok "legalsó szintjét" érintette. A feltörekvő országokba ugyanis leginkább az egyszerűbb munkákat helyezik ki: a pénzügyi szolgáltatások közül a bérszámfejtést, könyvelést, dokumentumfeldolgozást.

Az outsourcing-szolgáltatásban mind Magyarországon, mind a világban élen járó EDS ügyvezető igazgatója, Szakál László szerint ugyan nagy versenytársnak számít India és a Távol-Kelet, de hazánknak van egy komoly versenyelőnye: a nem angol nyelvű szolgáltatásokban Ázsia nem rúg labdába. Az unióhoz újonnan csatlakozott országokkal azonban már más a helyzet, hiszen az elmúlt időszakban végrehajtott adó- és járulékemelések, valamint a némileg kiszámíthatatlanná vált gazdasági környezet sokat rontott a helyzeten. Szerencsére egyelőre nem érezhető a bizalomvesztés - mondja Szakál László, aki szerint a kormányzat befektetésösztönző politikája ellensúlyozza a romló gazdasági környezetet.

Hiányos oktatás, gyenge stratégiák

Az elmúlt 10-20 évben drámaian megváltozott a fejlett gazdaságok szerkezete, de még Magyarországé vagy Indiáé is: a szolgáltató szektor ma már a nemzeti össztermék 60-70 százalékát adja, az ehhez szükséges munkaerő-utánpótlás pedig egyre kisebb. Németországban és az Egyesült Államokban például több tízezer informatikus hiányzik a munkaerőpiacról, de Indiában is, ahol az elmúlt években évente tucatnyi sokmillió dolláros informatikai beruházás valósul meg, a következő években több mint félmillió képzett munkaerő hiányzik majd.

A magyar oktatási rendszer sem tudja tartani a lépést a változásokkal. Néhány éve Nyugat-Európában már felismerték, hogy a gazdaságnak újfajta képzettségű, új ismeretekben jártas munkaerőre van szüksége. Az SSME (service science management engineering), azaz szolgáltatástudomány jelenleg hiányzik a magyar oktatási rendszerből, hiszen három tudományágat ötvöz: a műszaki, az üzleti és a humántudományokat.

A MOSZ létrehozta a Szolgáltatástudományi Módszertani Központot, amelynek célja, hogy önkormányzatokkal és oktatási intézményekkel együttműködve minél hamarabb elindítsa a képzést.

- A sietség oka, hogy a térségben és Magyarországon is bérspirál indult el, egymástól csábítják el a munkaerőt a nagyobb szolgáltató központok, és az oktatási rendszer nem tudja megfelelő módon képezni diákjait, vagyis az utánpótlást - ecseteli a helyzetet Suhajda Attila. Ebben az EDS vezetője is egyetért: Szakál László szerint sem megfelelő a magyar oktatási rendszer, hiszen sem a közép-, sem a felsőoktatásban nem alkalmazkodtak a változó igényekhez. (Egyes jelentések szerint három éven belül véget ér az "aranykorszak".)

Lépcsőfokok

A teljes outsourcingpiacon körülbelül 20 százalékot tesznek ki az informatikai (IT), és ennél valamivel nagyobb részarányt a pénzügyi szolgáltatások. A harmadik-negyedik helyen az épületgazdálkodás- és üzemeltetés, illetve a HR áll. A ma már kevésbé hangsúlyos gyártás - hiszen az a legtöbb esetben nem kiszervezés, hanem beszállítói kapcsolat - mellett a marketing, a logisztika és a kutatás-fejlesztés az a terület, ami az utóbbi időben erős növekedésnek indult.

Mára az összetettebb folyamatok is megjelentek Magyarországon. Szemben egy összeszerelő üzemmel, ahol betanított munkások dolgoznak - és a gépsort bármikor le lehet bontani, ahogyan ennek tanúi lehettünk a Flextronics vagy a Microsoft ilyen üzemei, ruhaipari cégek, multinacionális dohány-, kávé és cukorgyárak esetében -, a manapság szaporodó szolgáltató központokban, mint amilyenek az egész világot kiszolgáló call centerek vagy éppen egy multinacionális cég teljes szerviz- és támogatásszolgálata, a munkatársak gyakran több hónapos képzésben vesznek részt.

- Magyarországon komoly felkészültséget és tudást igénylő központok jöttek és jönnek folyamatosan létre, amelyek nem a magyar piacra dolgoznak, hanem szolgáltatásexportot valósítanak meg, vagy saját vállalataik számára globális feladatot végeznek - fest optimista képet Suhajda Attila, aki szerint annak ellenére, hogy itthon a legmagasabb a bérköltség a régióban, az összetettebb, magasabb tudást igénylő folyamatok kihelyezése Magyarországon további fejlődés elé néz.

Jó példa erre a Morgan Stanley amerikai befektetési bank magyarországi beruházása, amely pénzügyi elemző központot hozott létre Budapesten, ahol a bankok különböző folyamatait elemezni képes felkészült közgazdászokra van szükség. Ez a szolgáltatás már nagyon magas szintű. A Magyar Outsourcing Szövetség elnöke szerint ilyen és ehhez hasonló színvonalú szolgáltatások, például kutatás-fejlesztési outsourcingban lehetne Magyarországnak esélye kiemelkedni a globális versenyben.

A kisebbek lehetőségei

- A magyar vállalati kör is nehezen kapcsolódik be a kiszervezés piacára - fest még sötétebb képet a helyzetről Szakál László, aki szerint a TOP200 cégei egyelőre nincsenek abban a helyzetben, hogy kihasználják az outsourcing kínálta hatékonyságot. - Nagyon sok torz ügylet születik Magyarországon, és csak néhány sikeres projekt. Furcsán hangozhat, de a magyar cégek kontrollingért felelős vezetői nem tudják megmondani, mennyit költ a vállalat egyes belső folyamataira, így azt sem tudják, mennyit takaríthatnának meg kiszervezéssel - teszi hozzá -, pedig egy 50-100 fős szervezetnél outsourcing esetén a költségcsökkenés 20 százalékra tehető.

Egy szinttel lejjebb, a kkv-k piacán viszont látszik elmozdulás a hatékonyabb működésre.

- A kisebb, 10-200 fős cégek esetében, amelyeknek vezetői tanultak a Magyarországon működő multinacionális vállalatoktól, vagy éppen korszerű menedzsmentszemléletet honosítottak meg, egyelőre még szűkebb területen, beindult az outsourcing - mondja Suhajda Attila, aki szerint a kisebb cégek ugyan nem tudnak belépni a multik piacára, de a saját szektorukban egyre sikeresebbek. - Ez a piac Amerikában már évek óta jól működik, hiszen a cégek felismerik, hogy előnyös specializált külső partnerre bízni a nem alaptevékenységhez kapcsolódó folyamatokat, ami nem más, mint az outsourcing.

A MOSZ elnöke arra viszont nem ismer példát, hogy egy Magyarországra települt multinacionális szolgáltató vállalatnak egy kisebb magyar cég dolgozna. A kisebb vállalkozások közötti együttműködés viszont óriási lehetőség, hiszen versenyképesebbek lesznek akár megrendelőként, akár szolgáltatóként a piacra lépő magyar cégek. További növekedési lehetőséget jelenthet a külföldre lépés: már most is vannak próbálkozásai azoknak a középvállalatoknak, amelyek a szomszédos országokban is elkezdték outsourcingtevékenységüket. Az üzleti környezet viszont ma lassítja a növekedést, hiszen az idén bevezetett megszorító intézkedések, amelyek főleg az élőmunka terheit növelték, nem igazán segítik a magyar vállalkozásokat.

Megjelent a Piac és Profit Magazin szeptemberi számában.