A világhálót már csak kis túlzással nevezhetnénk a kommunikáció egy teljesen új dimenziójának. Csakhogy ez az új kommunikációs forma új veszélyeket is rejt magában: a kiberbűnözők egyre kifinomultabb és egyre alattomosabb eszközökkel kísérelnek meg hizzájutni személyes, vagy céges adatokhoz, érzékeny információkhoz. A biztonságos digitális jelenléthez nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az alapszabályokkal, hogy tudjuk, melyek a biztonságos oldalak, mi figyelmeztet arra, hogy valószínűleg valamilyen adatot akarnak elhalászni tőlünk. A biztonságos online szörfözéshez adunk most tíz tanácsot az EPAM IT szakértőinek segítségével.
1) Túl általános tartalmú levél ismerőseinktől, vagy akár saját magunktól
Nagyon sokszor előfordul, hogy valakinek a nevében kapunk e-mailt, van, hogy saját magunktól. Ez utóbbi elég egyértelmű, de már az is egy árulkodó jel, amikor túlságosan általános a levél tartalma; valószínű ezt nem az írta, akit egyébként ismerünk, inkább kérdezzünk vissza. Ha olyan levelet kapunk, ami helyesírási hibáktól hemzseg vagy látszik, hogy tört magyarsággal, valami fordító programmal íródott, lehet ez egy tipikus adathalász támadás – töröljük azonnal.
2) Bankok, fizetési szolgáltatók nevében kapunk adathalász levelet
A bankok soha nem az interneten keresztül módosíttatják adatainkat. Ha mégis azonnali adatmódosításra irányuló levelet kapunk, mindenképpen jelentsük az illetékes bank felé, hogy visszaélés történik a nevükben. Nagyon megtévesztő lehet, mert ügyesen másolják a bank hivatalos oldalát, és már csak akkor észleljük, hogy csalás áldozatai vagyunk, amikor a számlánk megcsappan. Tehát, e-mailes megkeresés formájában csupán felkérés érkezhet, hogy személyesen fáradjunk be egy bankfiókba.
3) A biztonságos szerver webcíme zölddel kezdődik
A biztonságos szervereket, internetbankok, fizetési oldalak szervereit, nemzetközileg jogosított szervezetek figyelik, a biztonságos szervernek zölddel kezdődik a webcíme a bal fölső sarokban, tehát ha a https nem zöld, akkor az már gyanús. Ilyenkor ellenőrizzük, hogy jó webcímet gépeltünk-e be.
4) Jogtiszta szoftver, tűzfal
Mindenképp jogtiszta szoftvereket használjunk a számítógépen, mert azokat folyamatosan karbantartják, frissítik, tehát ezek garantáltan biztonságosak. Amennyiben ingyenes szoftvert töltünk le, előtte „guglizzuk” ki, hogy mit írnak róla és magáról a fejlesztőről, így elég jó eséllyel ki lehet szűrni a kártékony szoftvereket. Emellett természetesen el kell végeznünk a megfelelő tűzfal beállításokat, ehhez segítséget kaphatunk telepítés közben az operációs rendszertől vagy később a gyártó weboldalán elhelyezett leírásból.
5) Ne kattintsunk felugró ablakokra
A laptopok és mobiltelefonok, táblagépek esetében is ugyanaz az aranyszabály: felugró ablakokra ne kattintsunk rá. Árulkodó jel, ha ezekből olyan sok van, hogy véletlenül is rá tudunk kattintani. Ilyenkor egyből be kell zárni a futó alkalmazást, weboldalt.
6) Fizikailag is vigyázzunk készülékeinkre
Nagyon fontos, hogy mobil eszközeinkre (legyen az mobil, laptop, vagy tablet) fizikailag is vigyázzunk. Csak mi férjünk hozzá, ne adjuk oda másoknak, mindig tudjuk, hogy hol van, állítsunk be rajta akár többszörös biztonsági kódot.
7) Otthonról minden biztonságosabb
Joggal merül fel ezek után a kérdés, mennyire biztonságos az online vásárlás? A szakemberek azonban többnyire megnyugtató válaszokkal szolgálnak. Ha otthon vásárolunk, jogtiszta szerverről indított oldalon, akkor nagy átverésnek ritkán vagyunk áldozatai. Vigyázni kell azonban köztéren, kávézóban, ahol maga a wifi hálózat nem biztonságos. Nagyon lényeges, hogy amikor megadjuk az adatokat, a képernyőnket más ne lássa.
8) Virtuális bankkártya
Az online vásárlás tehát mondhatjuk, hogy biztonságos. Ha nem e-mailre vagy ellenőrizetlen hirdetésre rákattintva vásárolunk, illetve a bankkártyánkra átmenetileg csak akkora összeget küldünk, amely a kiválasztott termék online megvásárlásához szükséges, akkor teljes a biztonság. Éljünk a bankok virtuális bankkártya szolgáltatásával.
9) Amit feltöltünk az internetre, az örökre ott is marad.
A „digitális lábnyom” nem csak egy hangzatos kifejezés, hanem komolyan kell venni: minden, amit feltöltünk, megosztunk, kommentelünk, publikálunk, az a virtuális térben marad. Tehát, gondoljuk meg kétszer is, mit mutatunk meg magunkból, mindennapjainkból, mert az akár évek múlva is befolyásolhatja az életünket. Szélsőséges esetben egy jól sikerült buli fotó akár egy jövőbeli álláslehetőségtől is megfoszthat minket. Azt sem árt figyelembe venni, hogy saját védelmünkre egyre szigorúbb fejlődés indult meg a törvényi szabályozás területén is. Manapság olyan dolgok is tiltólistán vannak, főleg más emberek fényképének, személyes adatainak megosztását illetően, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Érdemes tehát ezekkel is tisztában lennünk, nehogy szándékolatlanul bajba, jogi útvesztőbe keveredjünk.
10) Tartalomszűrők, virusvédelmi eszközök használata
Végül nem lehet eleget hangsúlyozni az ingyenesen is elérhető tartalomszűrők és virusvédelmi eszközök jelentőségét. Léteznek alapítványok, amelyek folyamatosan karbantartják a potenciálisan veszélyes weboldalak listáit. Ezek rendszeresen frissülnek is a szűrőprogramokban, ahol mellesleg egyénileg is beállíthatók olyan oldalak, amihez nem szeretnénk, ha a gyerekek hozzáférnének. A védelem egy másik aspektusból is fontos: nem csak a minket támadhatnak meg, hanem maga a gépünk válhat eszközzé egy összpontosított támadás során, ahol akár többmillió gép hadrendbe állítva támadhat meg és omlaszhatja össze a világ legnagyobb weboldalait is, hogy utána onnan adatokat „bányásszon”.