Az igazságügyi, a kulturális tárca, a Magyar Szabadalmi Hivatal előterjesztése – amennyiben a kormány jóváhagyja – felhatalmazást ad a Magyar Reprográfiai Szövetségnek, hogy a különböző nyomtatótípusokra díjakat állapítson meg, s azokat beszedje, és döntsön azok jelentős részének felhasználása felett. A Piac&Profitot arról tájékoztatta Az Inforum és a Matisz, hogy szerintük a szerzői jogi törvénnyel, a szerzők érdekeivel, a kormányprogrammal, a társadalom tagjainak, a parlamenti pártok véleményével ellentétes minden, nem fénymásolás céljait szolgáló eszköz reprográfiai díj alá vonását. A reprográfiai eszköz kategória széles kiterjesztését előkészítetlennek, indokolatlannak, elhamarkodottnak, módszerét megkérdőjelezhetőnek, alkotmányossági, jogalkotási szempontból aggályosnak, az MRSZ javaslatát a díjak tekintetében túlzónak tartják. Az informatikai szervezetek a nyomtatók közül a törvénynek megfelelő reprográfiai eszköznek minősíthető készüléknek csupán az önálló fénymásolásra képes, multifunkcionális berendezéseket tartják alkalmasnak. S egyszersmind javasolják az ügy parlamenti felülvizsgálatát törvénymódosítás céljából.



A két érdekérvényesítő szervezet az előterjesztést előkészítetlennek ítéli tehát, amelyet nem előzött meg sem technológiai, sem gazdasági, sem EU-s adatgyűjtés, sem hatásvizsgálat, téves és hiányos informatikai ismeretekre és az előterjesztők a díjfizetésben érdekeltek „becsléseire” támaszkodik. Ezért az előterjesztésben alapul vett dokumentumok alkalmasak voltak arra, hogy a döntéshozókat téves következtetések levonására késztessék.Az informatikai szakma – tájékoztatta a két szervezet a Piac&Profitot – azt az álláspontot képviseli, hogy a törvény alapján a nyomtató nem reprográfiai készülék. Nem hasonlít a fénymásolóhoz, működési elve attól eltér (már korábban, számítógépen feldolgozott dokumentumot helyez papírra), nem képes ’egy-az-egyben’ történő sokszorosításra (hiszen többszöri átalakuláson keresztül jelenik meg az adat a nyomtatón), és nem képes önállóan (más eszközök kapcsolata nélküli) munkavégzésre. A nyomtatóhoz szükséges egy számítógép, monitor, adatbeviteli eszközök (kártyaolvasók, szkennerek, stb) légiója ahhoz, hogy legalább hasonló dokumentum előálljon, míg a fénymásolóhoz mindezek nem szükségesek. A fénymásoló önmagában működőképes sokszorosító, amely valódi másolat készítésére képes. A törvényi kritériumnak csupán egyetlen nyomtatásra alkalmas termék felel meg, azon multifunkciós nyomtató, amelybe síkágyas papírbevezetésű másolót építettek. Álláspontunk szerint az előterjesztők által javasolt kormányrendelet ellentétben áll a törvénnyel, miután olyan készüléket minősít reprográfiai eszköznek, amely készülék a törvény értelmében nem tekinthető reprográfiai készüléknek. Így az előterjesztés jogalkotási aggályokat vet fel: egy kormányrendelet nem tartalmazhat törvényitől eltérő rendelkezést.



Az elmúlt időszakban nem csupán az informatikai szervezetek, hanem felhasználók, közéleti személyiségek, és az összes parlamenti párt tiltakozott a tervezet elfogadása ellen. Ennek ellenére az igazságügyi tárca képviselője kijelentette, hogy ragaszkodnak az előterjesztés kormány elé viteléhez. Az előterjesztők elutasították az informatikai szakma képviselőinek álláspontját, amely szerint a törvény szövegéből csupán olyan nyomtatókra lenne kiterjeszthető a díjfizetés, amelyek fénymásoló funkcióval bírnak (multifunkcionális nyomtatók: szkenner, másoló, fax, nyomtató). Megjegyzendő, hogy 2003-ban Magyarországon 49 000 multifunkcionális készüléket értékesítettek.



Az előterjesztők elutasították az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szakmai és jogi érveit, illetve a helyzet kompromisszumos megállapodásra tett minden igyekezetét is. Nem vették figyelembe azt a tényt, hogy az EU tagállamokban tényszerűen nem történik a nyomtatók után reprográfiai díj fizetése. Ahogy azt sem, hogy a 15 jelenlegi EU-tagállamból 11-ben a multifunkcionális készülékek után sincs díjfizetés. Az előterjesztők nem vették figyelembe az EU e kérdésben illetékes főbiztosának Erkki Liikkanennek érveit, amely szerint a díjfizetés csak átmeneti megoldás lehet. A digitális jogkezelés – amely az információs társadalom és az elektronikus Európa hosszú távú érdeke – jobb üzlet a jogtulajdonosoknak, mint a díjfizetés. A főbiztos a Budapesten megrendezett miniszteri konferencián ismét megerősítette ugyanezt.



A magyarországinál máris olcsóbbak a környező országok informatikai árai. Ha az informatikai piac az árak további emelése miatt szűkül, az nem a gyártók hasznát és stratégiai helyzetét veszélyezteti – hiszen azok nemzetközi cégek, s ha itt vesztenek, amott nyerhetnek –, hanem magyarországi viszonteladó partnercégeket és munkatársaikat, akiknek a piaca és nyeresége itt és most zsugorodhatik. (A környező országokban máris alacsonyabbak az adók és az ÁFA.) Ez áttételesen még alacsonyabb állami bevételekhez, alacsonyabb kulturális kiadásokhoz, csökkenő versenyképességhez vezethet. Azok, akik a nyugati és északi határszéleken élnek, minden bizonnyal megvalósítják az informatikai Gorenje-turizmust, hiszen senki sem ellensége a saját zsebének. Ezáltal is nő a különböző országrészek közötti távolság.