2009-ben harangozta be a munkáspárti kormány, hogy “az évszázad projektjeként” korszerű, üvegszálas internetet biztosít mindenütt a kontinensnyi országban. Még a ritkán lakott területekről is gondoskodnak, amelyekből sok van: ott műholdról biztosítják az összeköttetést.
A tervet olyan korszakos projektekhez hasonlították, mint a híres Sydney-i híd építése vagy az órási ország vasúti hálózatának kiépítése. A tervnek erre az évre meg kellett volna valósulnia, ám még további esztendőkre van a befejezéstől és öröm helyett csak panaszokat lehet hallani: a kiépült hálózat hiányos, igen lassú - és mindezért még többet is kell fizetni, mint bárhol a világon...
Az ausztrál előfizetők átlagos letöltése sebessége 12-13 Mb/mp, miközben a dél-koreaik 28, a skandinávok 23-26 Mb/mp sebességgel tudnak szörfölni a neten - de még a szomszédos Új-Zélandi netezők, sőt a kenyaiak is...
Ennek egyik oka, hogy a Munkáspártot váltó Liberálisok a hálózat szüntelenül növekvő óriási költségeiből lefaragtak és egy idő után az üvegszálas kábeleket csak az épületekig vezették el, mondván: a hátralévő néhány tucat, vagy legfeljebb 100 méterre megteszik a meglévő telefon- vagy kábeltévé-vezetékek, és így sokkal gyorsabb is a hálózat kiépítése.
A legújabb becslések szerint a projekt 2020-ra talán elkészül, s végül vagy 50 Mrd. ausztrál dollárba fog kerülni. Az eredeti terv az volt, hogy a kész hálózatot privatizálják, így behozzák a költségeket - ám az adott helyzetben kevéssé valószínű, hogy akadna vevő.
(Neue Zürcher Zeitung)
