„A romlás mértéke példátlan, ám 2002 júliusában egyszer már volt ennyire borús a hangulat" - közölte Akar László, a GKI vezérigazgatója a felmérést bemutató sajtótájékoztatón. A csökkenés egyértelmű jele a piaci kilátások romlásának, a szakember szerint „jelenleg a gödör alján vagyunk és a következő egy évben valószínűleg itt is maradunk, így érezhető javulásra csak 2011-ben lehet számítani."
A csökkenés a fővárosi irodapiacon is megjelent, pedig ez a szektor tavaly a belépő új kapacitások alapterülete és a bérbeadás tekintetében is rekordot döntött. Összességében csökkent a kihasználtság, ám például a B-kategóriás irodák iránt megnőtt a kereslet, amit Akar László az olcsóbb bérleti díjakkal magyarázott, mondván, sok cég a spórolás ezen módját választotta a válságban. A megtorpanásnak köszönhetően várható, hogy az új fejlesztések elmaradoznak, a területen jelen lévő vállalatok pedig a legtöbb régióban az erősen túlkínálatos piaci helyzet fennmaradására, míg Nyugat-Magyarországon további romlására számítanak.
Ugyancsak rekordévet tudhat maga mögött a raktárpiac, ám a válság ezt a szektort is elérte, így a jövőben itt is visszaesésre számíthatunk - közölte a szakember. Hasonló a helyzet a fővárosi telekpiacon, amely az utóbbi időben "beszakadt", így a GKI szerint az árcsökkenés sem kizárt a területen.Csökkenő árak a lakáspiacon
A lakáspiacon is esést mutat, ám egyre enyhülő mértékben - mondta Akar László. Bár a lakosság által igényelt hitelfelvételek visszaestek, így is mintegy 27-29 ezer új építésű lakás átadását várja a GKI. Áprilisban - az egy negyedévvel ezelőtti megkérdezéshez képest - kissé csökkent azon háztartások aránya, amelyek a következő egy évet tekintve biztosak abban, hogy lakást vásárolnak, vagy építenek, de ennél is jobban visszaesett azok aránya, amelyek nem ennyire biztosak elhatározásukban. Az építési-vásárlási tervekhez hasonlóan a lakásfelújítást és -korszerűsítést - biztosan vagy valószínűleg - tervezők aránya is enyhe csökkenést mutat az előző negyedévhez képest. Az előző évhez képest azonban itt is jelentős a visszaesés mértéke.
A felmérés szerint az új építésű ingatlanok esetében az árak stagnálására, vagy kisebb csökkenésre lehet számítani. A budapesti használt ingatlanoknál általában 2-3 százalékos csökkenést prognosztizálnak a szektorban érdekelt cégek, hozzátéve, hogy ez a tendencia nem fogja érinteni a budai zöldövezetet. Ezzel szemben a panellakások ára akár 6 százalékkal is eshet, de vidéken ennél is nagyobb (6-10 %) csökkenésre lehet számítani.
Az országos árakat alapvetően a többlakásos ingatlanok árai húzták le, mivel azok a tavaly szeptemberi csúcsról több mint 10 százalékot estek márciusra - derült ki az AXA csoport ingatlanpiaci elemzéséből. Ebbe a kategóriába nem tartoznak bele az ikerházak és a 2-4 lakásos társasházak, csak a klasszikus, négynél több lakásos társasházak, a lakótelepi lakások és a panellakások.
Az AXA kutatása szerint másfél évvel ezelőtt egy ingatlant csak 5-10 százalékos diszkonttal lehetett értékesíteni, ha valaki viszonylag gyorsan, legfeljebb három hónapon belül akarta lebonyolítani a tranzakciót, az elmúlt hónapokban már a fél éves időhorizont sem jelentett biztosítékot arra, hogy az adott ingatlan feltétlen vevőre találjon és a sietségért cserébe már 10-15 százalékos árengedménnyel is számolni lehetett.
Az árazási bizonytalanságot az okozza, hogy jelenleg jelentősen távol esnek egymástól az eladói és vevői elképzelések - közölte Tilki Róbert, az ingatlan értékbecslő üzletágat is működtető GVA Robertson, nemzetközi ingatlantanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Szerinte az utóbbi 6-8 hónapban, a globális pénzügyi válság hatására, az értékbecslések bizonytalansága a jövedelemtermelő ingatlanok esetében is jelentősen megnőtt. Ez elsősorban abból adódik, hogy nem történtek befektetési tranzakciók, vagy legalábbis nem kerültek nyilvánosságra erre vonatkozó adatok, így korlátozottan állnak az értékbecslők, illetve az egész piac - eladók és vevők - rendelkezésre összehasonlító adatok az aktuális ingatlanbefektetési hozamokról.
Ne alanyi jogon, hanem rászorultság után kapjunk támogatást
A kormány terveinek nyilvánosságra kerülése után, miszerint még két hónapig, július elsejéig lehet igénybe venni a lakáshitel-támogatást és a "szocpol"-t, sokakban felmerült, hogy ez tönkreteszi a piacot, ám ez nem így van - közölte Borsi László, az Ingatlan és Befektetés című szakfolyóirat kiadói igazgatója. Szerinte elhibázott a rendszer, mivel az alanyi jogon jár mindenkinek, ami „nem indokolt", ám azt sem tartja jó megoldásnak, hogy eltűnik ez a fajta támogatási rendszer. A kedvezmények kifutása miatt a következő két hónapban várható egyfajta fellendülés a piacon, ám a szakember szerint nem akkora mértékű, mint azt sokan várták, hiszen a lakosság egyre kevésbé mer hitelt felvenni. Egy biztos: azok járhatnak nagyon jól, akiknek van megtakarított tőkéjük - vélte az igazgató, hozzátéve, hogy ha valaki most felvásárol és azt 2011-ben eladja, akkor szinte biztosan jó haszonhoz juthat.
Július elseje után az új építésű lakások forgalma visszaeshet, ám ezzel párhuzamosan nőhet a használt lakások forgalma, mivel „a legtöbb ember legnagyobb vagyontárgya a lakása, így ha elfogyott a pénzt, akkor valószínűleg eladja azt és egy kisebbe költözik" - tekintett a jövőbe a szakember.
Borsi szerint egy szociális bérlakás-program lehetne a megoldás, melynek keretében rászorultsági és nem alanyi jogon lehetne támogatni az érintetteket: „amennyiben a kormány 8-10 milliárdot rászánna erre a célra, akkor átlag havi 40 ezer forintos lakbértámogatással 20-25 ezer családon lehetne segíteni." Szerinte ekkora összegre a válság idején is kell, hogy jusson a költségvetésből.
