A környezetvédelmi jellegű díjak (adók) egész rendszere felülvizsgálandó, hogy az új szabályok egyértelműek, megkerülhetetlenek legyenek - áll a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal által a kormányhoz eljutatott adómódosító javaslatában. Az ajánlott módosításoknak köszönhetően egyes meglévő adókat emelnének, valamint néhány új adó, díj is bevezetésre kerülhet, ugyanakkor a munkabért sújtó terheket csökkentené a szervezet. Ezáltal nem lenne plusz teher a vállalkozásokon, illetve az állampolgárokon, hiszen inkább a környezet védelmében és versenyképesség javítása érdekében tett átcsoportosításról van szó, nem pedig többletbefizetésről - magyarázta az új rendszer előnyeit Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, az ajánlások kidolgozója.
A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének három kulcsfontosságú tényezőcsoportját illetően kapott felkérést. A hazai kutatás-fejlesztés és az innováció hosszabb távon határozza meg a magyar export, illetve Magyarország, mint telephely versenyképességi feltételeit. A magyar adórendszer alapvető korszerűsítésétől az esetleg kedvező államháztartási hatások mellett középtávon ugyancsak jelentős versenyképesség-növekedés várható. A vállalkozások üzleti környezetének alapos megjavítása pedig már rövid távon a vállalkozási kedv lényeges növekedését, ezen keresztül a foglalkoztatási helyzet javulását s így ugyancsak javuló versenyképességet és gazdasági teljesítményt eredményezhet.
Az említett költségeket adókkal, díjakkal be kell tehát építeni az árakba, az így keletkező államháztartási többletbevételeket pedig teljes egészében az élőmunka terheinek csökkentésére kell fordítani - javasolja a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal.
Máshova települnek
Az adóreformnak természetesen lehetnek hátulütői is: az energia- és nyersanyagigényes termelést folytató vállalatoknál a versenyképesség csökkenésével is járhat. Ez azonban a Kerekasztal szerint még nem lenne baj, ha a nemzetgazdaságunk versenyképessége összességében javulna.
Gondokat leginkább az okozhat, hogy az érintett tevékenységek áttelepülhetnek olyan országokba, ahol számukra előnyösebbek az adózási feltételek. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a környezeti problémákat átterheljük más országokra, ami mind környezetvédelmi, mind erkölcsi szempontból elfogadhatatlan - állapítja meg a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal. Azonban állítják, hogy egy megfelelően előkészített adóreform megvalósítható ezen hátrányok nélkül is.
1992 óta dolgoznak rajta
Kérdés persze, hogy a kormány befogadja-e a javaslatokat, ám az ajánlások készítője, Lukács András optimista. Mint azt lapunknak elmondta, még 1992-ben tették az első lépéseket ebben a témában, azóta folyamatosan korszerűsítették az elképzeléseiket.
Azt előrelépésnek tartja, hogy a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal befogadta az ajánlásokat, állítása szerint a kormány is hasonlóan fog cselekedni - még ha nem is az összes javaslatnál. "A koalícióval már többször volt levélváltás a témában, elismerték, hogy ebbe az irányba kell haladni, tenni azonban eddig nem tettek semmit" - közölte Lukács András.
Az utóbbi időben azonban mintha változott volna a helyzet az elnök szerint, így pozitívumként említette, hogy már kormányzati döntés is született arról, hogy 2009-től bevezetik a tehergépkocsik kilométerarányos útdíját. Igaz, a tehergépkocsik útdíjának bevezetéséről szóló országgyűlési határozatot azóta hatályon kívül helyezték, de a GKM sajtónyilatkozatot adott ki, hogy továbbra is elkötelezett a bevezetése mellett. (Az Európai Bizottság elismerte, hogy újra kell gondolni az EU bioüzemanyagokkal kapcsolatos terveit, miután azok környezeti károkat és szociális problémákat okozhatnak.)
#page#
Hol változtatnának?
A szervezet szerint az előbb említett célok elérése érdekében a környezetvédelmi jellegű adók, díjak kivetésére, illetve emelésére elsősorban 11 területen lenne szükség. Az ajánlások:
Tehergépkocsi-forgalom: Az útdíj mértéke az előzetes tervek szerint az osztrák díjnak mintegy 40 százaléka, a svájcinak pedig körülbelül 8 százaléka lenne. A díjat - Svájccal ellentétben - csak mintegy 3000-4000 kilométer fő közlekedési útra vetnék ki, nem pedig a teljes 130 000 kilométernyi közúthálózatra. Mindez a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal véleménye szerint gazdasági, közlekedési és környezetvédelmi szempontból is előnytelen: az útdíj első lépésben legalább el kell hogy érje az ausztriai szintet, utána pedig minél előbb fel kell zárkóznia a svájci szinthez. Egyúttal már kezdetben is az ország összes közútjára ki kell vetni. (Tavaly közel 145,9 milliárd forint illetékbevételt szedett be az APEH, a legtöbbet ingatlan és gépjármű után fizettünk.)
Személygépkocsi-használat: Az állam jelentős támogatást nyújt a személygépkocsik vásárlásához és használatához. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására az üzemanyagok jövedéki adóját nem célszerű emelni, mert az az üzemanyag-turizmus és -csempészet megugrását eredményezheti. Ezért most elsősorban a személygépkocsi-használat elszámolásával kapcsolatos adócsalások megszüntetésére kell törekedni a szervezet szerint - annál is inkább, mert az így kieső államháztartási összeg évente mintegy 800 milliárd forintot tesz ki.
Biztosítás: A külföldi többségi tulajdonú biztosítótársaságok óriási nyereséget értek el hazánkban, ezért a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal szerint célszerű adót kivetni a környezetvédelmi szempontból káros tevékenységek biztosítására (különösen a gépjármű-biztosításra). Ezt indokolja az is, hogy a gépjármű-balesetek költségeinek jelentős része még mindig a társadalombiztosításra, illetve a társadalomra hárul. Ilyen adót Ausztriában már több mint tíz éve sikerrel alkalmaznak.
Légi közlekedés: A légi közlekedés az egyik legsúlyosabban környezetszennyező közlekedési mód, ugyanakkor óriási rejtett és nyílt támogatásban részesül. A légi közlekedést a tehetősebb rétegek veszik igénybe, tehát a szociális indokok is a támogatás haladéktalan megszüntetését támasztják alá. Ennek egyik módja egy adó kivetése a repülőjegyre. Ilyen adót az EU több tagországában is alkalmaznak, például Nagy-Britanniában, Franciaországban és Máltán.
Háztartási energia: A háztartási energiafelhasználás terén elsősorban a "negatív adót" vagyis a támogatásokat szüntetnék meg, mivel a jelenlegi támogatási rendszerben a kompenzáció módja nem ösztönöz a takarékosságra, nem mutatja meg a földgáz valódi értékét. Ezért a gázár-számlán történő ellentételezést haladéktalanul meg kell szüntetni a Kerekasztal szerint. Ellentételezésként a családi pótlékot és a nyugdíjakat, indokolt esetben a szociális segély mértékét kell emelni.
Területhasználat: Több adókedvezmény és egyéb támogatási forma létezik (magánszemélyekre és társaságokra egyaránt), amely az adófizetők pénzéből gyakran olyan építkezéseket támogat, ami hozzájárul a települések terjeszkedéséhez, továbbá hatalmas többletköltségeket ró az egész társadalomra: egyrészt közpénzen kell új utakat, csatornát, tömegközlekedést stb. biztosítani, másrészt romlik a már korábban kiépített infrastruktúra kihasználtsága, harmadrészt pusztul a természeti környezet. Ezért ezeket az adókedvezményeket és egyéb támogatásokat meg kell szüntetni. A földvédelmi járulék jelenleg olyan alacsony, hogy nem ösztönöz a termőföld, a zöldterületek megőrzésére.
Építőanyagok: Az Európai Unió különböző országai egyre inkább védik ásványkincseiket. Ezért a nyugati vállalatok kelet felé mennek, ahol a bányajáradék alacsony, és nincs határozott koncepció a természeti kincsek védelmére. Az építőipari nyersanyagok kitermelésének visszafogását, az újrahasznosítás elterjesztését, a meglévő épületek korszerűsítését az új építésék helyett nagy mértékben elősegítené az egyes új (nem újrahasznosított) építőanyagokra (cement, tégla stb.) kivetett adó - állítja a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal.
Bányászat: Jelenleg a kitermelők messze nem fizetik meg azt a kárt, amellyel nem megújuló nyersanyag-kincseink, pótolhatatlan természeti erőforrásaink kitermelésével okoznak. Ezen rejtett támogatás csökkentése céljából egyaránt szükséges a szénhidrogének, valamint az építő- és kerámiaipari nyersanyagok bányajáradékának emelése.
Csomagolóanyagok: Évente több mint 200 milliárd forint értékű eldobó csomagolás kerül forgalomba, és ez az érték, valamint a mennyiség évről évre nagy ütemben növekszik. Csak a műanyag csomagolásból 2004-ben 3,1 milliárd darab, 2005-ben már 4,6 milliárd darab került kibocsátásra a hazai termelésből, ezen felül nagy mennyiségben jön be import termékekkel (amelyekre gyakran a túlcsomagolás a jellemző). Ez óriási pazarlás a nyersanyagokkal és hatalmas környezetszennyezést okoz a Kerekasztal szerint, így egy megfelelő módon és mértékben kivetett adó hatásosan fékezhetné meg ezt a jelenséget.
Hirdetések: Magyarországon évente több mint 200 milliárd forintot költenek gazdasági reklámra. Ezeknek a reklámoknak a jelentős része a környezetet és az egészséget súlyosan károsító tevékenységekre vagy termékek használatára buzdít. Ezáltal sérülnek a fogyasztói érdekek, torzul a piaci verseny, elmarad a fogyasztók tisztességes tájékoztatása. Ezért szükséges a gazdasági reklámok megadóztatása.
Vállalatok egyedi adókedvezményei (és egyéb támogatásai): A vállalatoknak nyújtott egyedi támogatások, adókedvezmények nemzetgazdasági szinten nagy valószínűséggel sokkal több kárt okoznak, mint hasznot - állítja a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal. Szerintük ezek torzítják a piacot, bizonytalanságokat okoznak a gazdaságban, és gyakran súlyosan környezetszennyező tevékenységeket ösztönöznek. Ezért további egyedi (nem normatív) támogatásokat nem szabad adni.
