Idén új költségvetési időszak kezdődött az EU-ban, ami, akárcsak az ország egésze számára, az önkormányzatoknak is kiemelt fontossággal bírt, mivel így a korábbiaknál jóval nagyobb támogatásban részesülhettek. Jó példa erre, hogy a Leader-program megvalósítására tízszer akkora forrás áll rendelkezésre 2007-től, mint az azt megelőző időszakban. A növekedés akkor is jelentős, ha tudjuk, hogy az új összeg hét évre szól, szemben az előző időszak 32 hónapjával.

Bár a támogatások mértéke szinte minden területen jelentősen növekedett, a pályázatok mégis azonnal heves támadások kereszttüzébe kerültek. Volt, aki szerint alacsony a támogatás mértéke, mások szerint az összege az, míg megint mások a túl szigorú támogatási feltételeket szidták. Valószínűleg ezért is döntettek úgy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél - igaz csak szeptemberben -, hogy egyszerűsítést és egységesítést vezetnek be az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében támogatott pályázatok projekt előrehaladási jelentéseinek, kifizetési kérelmeinek és a kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumainak kezelésében. Reformál az EU is, hiszen már most megkezdődött a következő költségvetési időszak elveinek felülvizsgálata, így a tervek szerint 2014-től már egy modernebb, az új kihívásoknak jobban megfelelő büdzsével állhatnak elő az unió politikusai.

Az ÚMFT-n belül számtalan célra pályázhatnak az önkormányzatok, van olyan tender, ami a leghátrányosabb térségek felemelkedését segíti, van ami a vízminőségen javítana, míg megint mások az energiagazdálkodáson javítanának. "A cél az lenne, hogy az uniós források legyenek a meghatározóak, ehhez csak kiegészítő jelleggel csatlakoznának a magyarországi tenderek" - vélte Szaló Péter, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára a Piac és Profit által rendezett E-Magyarország konferencián.

Az ÚMFT beindulása egyben kiváltotta a korábban sikerrel működő, ám év végére egy összefoglaló könyv kiadásával lezáruló Phare programot, melynek keretében hazánk 1,5 milliárd eurót költött el, például lovarda felújításra, vagy határmenti együttműködésre.

Versenyképes poliszokat építünk

Hogy nagyvárosaink nemzetközileg is versenyképesebbek legyenek, a kormány francia mintára létrehozta a pólusprogramot. Ennek megfelelően kialakult a pólusprogram idei első évének menetrendje, amely egyaránt tartalmazza a nagyprojekteket és a pályázati konstrukciókat.

Az év végére meg is jelentek az első póluspályázatok, melyek célja a versenyképességet elősegítő infrastruktúra kialakítása volt, erre a célra január 15-ig tenderezhetnek nagyvárosaink. A pályázatokra szükség is van, hiszen a szakértők szerint jobb elérhetőség, humánerőforrás-fejlesztés és kevesebb elvándorlás kell ahhoz, hogy vidéki nagyvárosaink nemzetközileg is versenyképesek legyenek - márpedig ezek kialakításához pénzre van szükség.

A pólusvárosok közül Miskolc a nanotechnológiai fejlesztésekben látja a jövőjét, a tervek készítői szerint ennek köszönhetően jelentős pénzek áramolhatnak a régióba, amit az egész térség megérezhet. Szkeptikusabb volt a Piac és Profit által megszólaltatott szakértő, szerinte nem kis mértékben szerencse is kell ahhoz, hogy megvalósulhassanak a tervek.

Hipa: Kóka szerint igazságtalan teher

Kétség kívül sok-sok helyhatóság várta izgatottan, hogy mi lesz a helyi iparűzési adó (hipa) sorsa, mivel 2005-ben és 2006-ban összesen 252 adózó nyújtott be fellebbezést a hipa jogszerűségét vitatva; az ezek által érintett adóösszeg meghaladta a 32,6 milliárd forintot. Kedvező előjel volt az önkormányzatok számára, hogy még tavaly októberben az Európai Bizottság a hipához sok mindenben hasonlító és ugyancsak sokat vitatott olasz helyi adót, az IRAP-ot nem minősítette tiltott forgalmi adónak.

A helyhatóságokat Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős biztosa is próbálta megnyugtatni, aki május végén egy konferencián kijelentette, hogy az EB a hipát várhatóan nem minősíti forgalmi típusú adónak.

Ezek után nem volt túl nagy a meglepetés, amikor az EB valóban nem találta a közösségi joggal ellentétesnek az iparűzési adót, aminek azonban nem mindenki örült, hiszen például Kóka János szerint a hipa igazságtalan teher a vállalkozásokon.