A cikk a Piac & Profit magazin augusztus-szeptemberi számában jelent meg. A következő lapszám november 18-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>

A COVID-19 március elején ütötte fel a fejét Magyarországon, a kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet. Ennek hatására márciusban és áprilisban a háztartások nem kevesebb, mint 286 milliárd forinttal csökkentették az értékpapír-tulajdonukat – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Érdekes, hogy ezen belül márciusban jóval nagyobb mértékű (161 milliárd) volt a „kitárazás”, mint áprilisban, ami tükrözi azt az általános emberi attitűdöt, hogy egy váratlan helyzet hatására sokan pánikba esnek, és hajlamosak túlreagálni a fejleményeket. Ahogy az megfigyelhető volt az élelmiszerboltok megrohamozásánál. Meglehet, nem kevesen azért is tették pénzzé az értékpapírjaikat, hogy legyen miből megvenniük az otthoni készleteik felöltéséhez szükséges elemózsiát.

Az aranytojást tojó tyúk

A többség az állampapírjain adott túl, ezekből márciusban és áprilisban 166 milliárd forintnyit értékesítettek. Élve azzal a lehetőséggel, hogy állampapír-ügyletek esetén már egy napon belül kézhez lehet kapni a vételárat – szemben például a részvényekkel, ahol ez két napba is beletelik –, ráadásul szinte egy az egyben, mivel abból csak keveset visznek el a költségek.

E bizonyos 166 milliárd megoszlásából kiderül, miért is tekinthető a tavaly június elején debütált Magyar Állampapír (MÁP) Plusz egyfajta aranytojást tojó tyúknak. Ehhez, ami öt éven át évi átlagban közel 5 százalékos hozamot fizet, gyakorlatilag egyáltalán nem nyúltak a gazdáik. Ezzel szemben szinte az utolsó fillérig a rövid futamidejű, azaz egy éven belül lejáró konstrukcióikat törték fel, s vettek ki azokból nem kevesebb, mint 276 milliárd forintot a koronavírus-járvány első két hónapja alatt.

Ez utóbbi adatból viszont az is következik, hogy azért nemcsak a pénzhez jutás volt a fő szempont a befektetések likvidálásánál, hanem az is, hogy az emberek a megtakarításaikat nagyobb biztonságban tudják. Ennek jegyében már márciusban is hatmilliárd forintnyi friss pénz érkezett a hosszú lejáratú állampapírokba, áprilisban pedig már 102 milliárd. Elsősorban a MÁP Pluszba, valamint a 3 és 5 éves, inflációkövető konstrukciókba (PMÁP), amelyek a szuperkötvényhez hasonlóan magas hozamokkal kecsegtetnek.

A befektetési jegy is piacra került

Szintén sok befektetési jegyen adtak túl a „remegő kezű kisbefektetők” márciusban és áprilisban. Összesen 164 milliárd forint értékben, s itt is az első hónapban jött össze a jóval nagyobb, 141 milliárdos állománycsökkenés.

Ugyanez a tendencia volt megfigyelhető a tőzsdei részvényeknél, csak éppen fordított előjellel: mindkét hónapban érkezett friss pénz, összesen 74 milliárd forint, ennek a jóval nagyobb része (52 milliárd) márciusban. Ami azt mutatja, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság közepette nagyot esett részvényárfolyamokban sokan lehetőséget láttak, azt, hogy az egyszer majd csak megkezdődő emelkedésen szépen kaszálhatnak, és akár az állampapírokkal elérhető haszon többszörösét vághatják zsebre. Ezt szem előtt tartva sokan még az óvatosságukat is képesek voltak feledni, vagyis azt, hogy míg a részvények a legkockázatosabb befektetési eszközök, addig az állampapírok gyakorlatilag rizikómentesek. Legfeljebb államcsőd esetén nem térül meg a beléjük fektetett pénz, de ennek kicsi a valószínűsége.

A fordulat

Aztán ahogy enyhült a koronavírus-járvány miatti félelem, a megtakarítási kedv még inkább fokozódott, vagy talán helyesebb úgy mondani, hogy végleg visszatért. Nem utolsósorban annak nyomán, hogy a COVID-19 miatti fertőzések az előrejelzéseknek megfelelően május elején elérték a csúcspontjukat, és attól kezdve valóban napról napra alacsonyabb esetszámról szóltak a híradások. Még így is első ránézésre meglepőnek tűnik a fordulat mélysége: az első kéthavi 286 milliárd forintos értékesítéssel szemben májusban már 195 milliárddal nagyobb értékben vettek értékpapírokat a háztartások, mint amennyit eladtak.

Ezen belül 120 milliárddal az állampapír-állományukat gyarapították. Aminél tetten érhető a bizonytalan jövőre való felkészülés, azaz az öngondoskodás előtérbe kerülése. Ez tükröződik abban, hogy a rövid lejáratú sorozatokból a hosszabb távúakba csoportosították át a megtakarításaikat. Nemcsak úgy, hogy e célból a lejárat előtt kivették a pénzüket, hanem úgy is, hogy megvárták a legfeljebb 12 hónapos futamidő végét, és az ily módon felszabadult megtakarítást immár több évre helyezték el MÁP Pluszba vagy inflációkövető kötvényekbe. A számok önmagukért beszélnek: míg az egy éven belüli állampapírokból 57 milliárd távozott májusban, addig a hosszabb lejáratú instrumentumokba 175 milliárd érkezett.

De megfordult a befektetési jegyek trendje is, állományuk 23 milliárddal nőtt. A tőzsdei részvények iránt pedig – a márciusihoz képest szerényebb számokat hozó április után – ismét megugrott az érdeklődés, amit jelez a 47 milliárdos növekmény.

Hogy júniusban is megmaradt-e ez a pozitív tendencia, azt nem tudni, mivel lapzártánkkor az MNB még nem tette közzé az idei hatodik havi adatait. Mindenesetre a globálisan ismét emelkedő, sőt több helyütt még az első hónapokét is meghaladó koronavírusos esetek miatt a szakemberek a 2020 végéig tartó hazai kilátásokat is teljesen bizonytalannak tartják, annak ellenére, hogy július végéig Magyarországon még nem volt jele a második hullámnak. Csakhogy nyitott gazdaság lévén, hazánk nem tudja függetleníteni magát a külföldi piaci és gazdasági fejleményektől.