Közúton, az ágazaton kívüli vállalkozásokat is figyelembe véve az árutonna-kilométer értéke 3%-kal, a szállított árutömeg 6%-kal csökkent. A távolsági személyszállításban az utaskilométerben mért teljesítmény kismértékben bővült. A személygépkocsi-állomány megközelíti a 2,5 milliót, az első alkalommal forgalomba helyezett személy-gépkocsik száma 190 ezer darab, ami 28%-kal volt több mint egy évvel korábban.
A szállítási, valamint a szállítást kiegészítő tevékenység, utazásszervezés ágazatokban 2001-ben az egyéni vállalkozások száma 2300-zal (7%-kal) csökkent, a társas vállalkozásoké négyszázzal (3%-kal) emelkedett.
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások adatait tekintve az alkalmazásban állók bázis-időszakhoz viszonyított létszáma kismértékben csökkent, a teljes munkaidőben foglalkoz-tatottak havi bruttó átlagkeresete 14%-kal emelkedett.
A szállítási ágazatokhoz tartozó vállalkozások 206 millió tonna árut szállítottak, mely 5%-kal alacsonyabb a bázisidőszaknál. A visszaesésben a közúti áruszállítás 9%-os csökkenése volt a meghatározó. A vasúton szállított áru tömege 2%-kal csökkent, a csővezetékes áru-szállítás 13%-kal, a kisebb részarányt képviselő vízi áruszállítás 20%-kal nőtt.
Az árutonna-kilométerben számított teljesítmény 26 milliárd árutonna-kilométer volt, mely 2%-os visszaesést jelent. Vasúton 7, közúton 6%-os volt a visszaesés, a vízi és csővezetékes áruszállításban 19%-os a növekedés. A vasúti és közúti áruszállítás részaránya 29, illetve 48%, a vízi áruszállításé 4%.
Belföldi viszonylatban a szállított árutömeg 7, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 5%-kal csökkent. Az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítések visszaesése a közúti és vízi áruszállításban volt a legnagyobb (7, illetve 6%-os); vasúton visszaesés (2%), a csőve-zetékes áruszállításban pedig növekedés (5%) jelentkezik. A közúti áruszállítás részesedése 70, a vasúti áruszállításé 20%-os.
A nemzetközi áruszállításban a szállított áruk mennyisége 2%-kal bővült, az árutonna-kilométer teljesítménye a 2000. évi szinten maradt. A vasúti ágazat árutonna-kilométerben kifejezett teljesítései 9, a közúti ágazaté 5%-kal maradnak el a bázisév értékeitől. A csőve-zetékes és a vízi szállításban 23, illetve 20%-os növekedés mutatkozik. A vasúti és közúti áruszállítás részaránya egyaránt 35%-os.
A közúti fuvarozásban (a szállítás árutonna-kilométerben kifejezett értékének 32%-át előál-lító) ágazaton kívüli vállalkozások teljesítéseit is figyelembe véve, a szállított áru tömege 6%-kal, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény 3%-kal csökkent. Míg a szállítási ágazatok árutonna-kilométerben kifejezett teljesítményei 2001-ben csökkentek, addig az ágazaton kívüliek esetében 4%-os növekedés következett be.
A Magyarország területére belépő külföldi személygépkocsik száma 6%-kal csökkent. Továbbra is dinamikusan nő a magyarországi indítással kilépő, árut szállító – azaz rakottan távozó – külföldi tehergépjárművek darabszáma: 2001-ben 15%-os volt a növekedés (1999-hez viszonyított növekedés 36%-os), az általuk szállított árutömeg 17%-kal nőtt (1999-hez viszonyítva 30%-kal). A külföldi tehergépjárművek tranzitforgalma, 2000-hez hasonlóan, a tárgyévben is jelentős mértékben (13%-kal) emelkedett. A rakottan kilépő magyar tehergépkocsik számának növekedése 12%-os volt. (A magyar járművek részesedése a magyarországi indítású, rakottan kilépő tehergépkocsikból 46, a magyarországi úticéllal rakottan belépő tehergépkocsikból 67%). A határt átlépő magyar személygépkocsik száma 2%-kal visszaesett.
A Duna magyarországi szakaszán a nemzetközi hajóforgalom tranzitforgalma megkétszereződött, de a magyar felségjelzésű vízi járművek forgalma alig emelkedett.
A távolsági személyszállításban a szállított utasok száma 3, az utaskilométer teljesítményértéke kismértékben bővült. Vasúton 3%-kal nőtt, közúton 1, a légiszállításban 2%-kal csökkent az utaskilométer-teljesítmény értéke. Részben a New York-i események hatásaként, 2001 utolsó negyedévében a légi személyszállítás utasszáma a bázisnegyedévnek mindössze kétharmadát érte el, az utaskilométer-teljesítmény pedig 28%-kal csökkent. Az összes távolsági személyszállításon belül a közúti személyszállítás utaskilométer-értékének aránya 47, a vasúti személyszállításé 39, a légi személyszállításé 14%.
A helyi tömegközlekedésben szállított utasok száma, illetve utaskilométer-teljesítménye alig marad el a bázisidőszak értékétől; a változás minimális valamennyi szállítási eszköz esetében.
2001. december 31-én a személygépkocsi-állomány megközelítette a 2,5 millió darabot, de ezeknek mindössze 16%-a 3 évesnél fiatalabb. A személygépkocsik átlagéletkora nem változott, továbbra is 11,8 év. 2001-ben még nem változott a három leggyakrabban előforduló gyártmány (Lada, Opel, Trabant) sorrendje sem, jóllehet a kelet-európai gyártmányok részaránya csökkent. 2001 utolsó napján tíz gyártmány állománya haladta meg a 100 ezres darabszámot.
Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 190 ezer db volt, a bázisidőszakhoz viszonyított növekedés 28%-os.
Kapcsolódó grafikonok
Visszaesett a szállítás
A szállítási ágazatokhoz tartozó vállalkozások árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 2%-kal, a szállított áru mennyisége 5%-kal volt alacsonyabb az előző évinél.
Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?
Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!
2025. július 16. 15:30
Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata
Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen
Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta
Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz
Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben
A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte
Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.