Állami függés

A fórumon több ismert szakember fejtette ki véleményét arról, hogy az ezredforduló után milyen gazdaságpolitikai ellentmondásos helyzet alakult ki Magyarországon leginkább abból adódóan, hogy a mindenkori kormányok aktuális programjaikat nem egy országos gazdasági fejlesztési program szerint tervezik és valósítják meg, hanem a 4 éves választási ciklusokhoz igazodnak. Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a legnagyobb veszteség a politikai huzavonában, hogy míg a 90-es évek kormányai elfogadták, hogy a vállalkozói autonómia legyen a piacgazdaság alapja és csökkenjen az állami szerep, ez 2000 után alapjában megváltozott és megerősödött a vállalkozók állami függése. Ezt kell ismét megtörni, amihez a politikai elit közös akarata szükséges.

Egyszerre a reformokat

Békesi László közgazdász szerint Magyarországnak jelen pillanatban az okoz legnagyobb gondot, hogy elodázhatatlan az alapvető reformokat egy időben kell elindítania. A politikai elitnek vállalnia kell e lépéseket, és bár nagyon nehéz, de meg kell kísérelni megtalálni a helyes arányt a jövedelemtermelő-képesség és a közteherviselés között. Békesi szerint, az, hogy az államháztartás hiánya már a GDP 10 százalékát elérte, tulajdonképpen az alapvető reformok elodázásának köszönhető, és mára az állam szerkezete, intézményi struktúrája egészen az adórendszerig elavult, betokosodott.

A szomszédok belehúznak

Miközben Magyarországon alapvető strukturális átalakításokat kell elvégezni, környezetünkben jelentős változások zajlanak, amelyek a globalizáció és az EU egységesítésének köszönhetők. Emiatt még nagyobb a kihívás, hogy szakmai és politikai együttműködés alakuljon ki az alapvető kérdésekben. Erre Bod Péter Ákos közgazdász is figyelmeztetett, aki hozzátette, hogy miközben a magyar kis és középvállalkozóknak is arra kell rövidtávon felkészülniük, hogy itthoni versenyképességük gyengül, eközben a régiónk több országában jelentős gazdasági élénkülés van, aminek kihasználására alkalmat adnak a nyitott határok. Bod Péter Ákos szerint a politikai elit szemléletváltására is szükség van, de nem szabad elfelejtkezni a társadalom alulinformáltságának megváltoztatásáról sem.

Jogos igény

Sárközy Tamás egyetemi tanár úgy vélte, hogy a rendszerváltás óta eltelt idő nem volt elégséges ahhoz, hogy letisztult és korszerű rendszerek alakuljanak ki, ám a vállalkozók azon igényét, mely szerint minőségi jogi szolgáltatást és minőségi állami szolgáltatást kapjanak, megvalósítható lenne.

A Vállalkozók Napja rendezvényen a vállalkozók Képzés és Szakképzés témában tartottak Fórumot, amelyen Magyar Bálint, a Nemzeti Oktatásfejlesztési Intézet alelnöke és Mátyus Mihály, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője vett részt. Az jelenlegi képzési rendszer - mind az iskolarendszerű, mind pedig a felnőttképzés - sem struktúrájában, sem létszámában, sem "tananyagában, módszereiben" nem felel meg a piaci igényeknek. Az adófizetők pénzén munkanélkülieket képzünk - mondta Sepsi Zsigmond, a VOSZ képzési és oktatási szekciójának vezetője. A rendszer átalakítása folyik, számos új jogszabály jelenik meg és ennek az átalakításnak a része, hogy a felnőttképzés pl. a Szociális és Munkaügyi Minisztérium irányítása alá tartozik. A vállalkozói ismeretek tanításának legsikeresebb módja, ha a fiatalok lehetőséget kapjanak az oktatás keretében saját vállalkozások indítására és működtetésére - húzta alá Szirmai Péter, a Corvinus Egyetem tanára - felszólalásában.

Egy biztos, hogy mind alkalmazottnak, mind pedig vállalkozónak egyaránt kötelessége a tanulás, fejlődés, ismeretszerzés.