A KPMG felmérése szerint, ahol egyáltalán volt változás, ott a kormányok nagy többsége csökkentette a vállalati nyereségadó szintjét. Az Európai Unió tagállamainak átlagos adószintje 29,85%-ról 29,36 %-ra csökkent egy év alatt, míg az OECD-átlag 28,99%-ra esett a tavalyi 29,9%-ról. Lengyelország 27%-ról 19%-ra mérsékelte a vállalati adót, a vizsgált országok között ez a volt a legnagyobb mértékű csökkentés. Az uniós csatlakozás előtt álló országok közül jelentősen csökkent az adó Szlovákiában is (25%-ról 19%-ra), és kisebb mértékben Csehországban (31%-ról 28%-ra), valamint Magyarországon (18%-ról 16%-ra). A jövőbeni csatlakozásban bízó Ukrajna szintén jelentősen leszállította az adó szintjét (30%-ról 25%-ra).

A környező államok közül nem változott a társasági adó Romániában (25%), Oroszországban (24%) és Horvátországban (20%).

Az uniós tagállamok közül Portugália csökkentette legnagyobb mértékben, 33%-ról 27,5%-ra, a társasági adót. Németország, a tavalyi kismértékű (38,26%-ról 39,58%-ra) emelés után, 2004-re mérsékelte az adó szintjét (38,29%). Olaszország az elmúlt évre és az idei évre is csökkentette az adót (most 38,25%-ról 37,25%-ra). Írország tavaly 12,5%-os mértékre leszállított adókulcsa – ami az idén sem változott – továbbra is a legalacsonyabb társaságiadó-kulcs az OECD-államok között.

A csökkentést választó országok kormányai láthatóan a piaci verseny további erősödésére számítanak, és a verseny ennek egyik elemének tekintik az adózást – véli Michael Glover, a KPMG adóosztályának vezetője.

- Magyarország a 16%-os társasági adóval továbbra is versenyképes szinte valamennyi európai országgal szemben, ugyanakkor további csökkentés is üdvös lenne – teszi hozzá a szakértő.

A tanácsadó felmérései szerint Magyarországon nem a társasági adó a legfőbb szempont a külföldi befektetők számára. A legtöbb belföldön működő társaság számára sokkal nagyobb terhet jelent a helyi iparűzési adó, vagy az alkalmazottak keresete alapján fizetett társadalombiztosítási járulék.

- A külföldi befektetők számára a helyi iparűzési adó gyakran bosszantó meglepetés: bár a legfeljebb 2%-os adószint alacsonynak tűnik, az adóalap jelentős mértéke miatt a tényleges adóteher igen nagy lehet, különösen a nem-termelő társaságok esetében – hangsúlyozza Michael Glover.

A KPMG adópartnere bíztatónak tartja, hogy történtek már lépések ez ügyben, és a Pénzügyminisztériumban is felismerték, hogy az iparűzési adó jelenlegi rendszere valóban gondot jelent. - Ha Magyarország az adózás szempontjából valóban versenyképes kíván maradni, akkor további lépésekre van szükség, és rövid határidőn belül valódi megoldást kell találni a helyi iparűzési adóval összefüggő kérdésekre – szögezi le Glover.

Az európai trendhez képest jóval kisebb mértékben változtak az adókulcsok az ázsiai térség országaiban és a latin-amerikai régióban. A vizsgált államok közül Costa Rica hajtotta végre a legnagyobb arányú (36%-ról 30%-ra) csökkentést. Mexikó folytatta a társasági adó tavaly megkezdett fokozatos csökkentését: három év alatt 35%-ról 32%-ra mérséklik az adót, amely így az idén 33%. A legnagyobb arányú emelést Peru hajtotta végre (27%-ról 30 %-ra), míg Hong Kong 16%-ról 17,5%-ra emelte a társasági adót.