Ha csapás éri az országot, arra mindenki felfigyel, hiszen hazánkról van szó. A tavalyi évben az aszály keserítette meg a többség életét. Az hosszan tartó kánikula csapadékmentes időszakkal társult, ami betett a mezőgazdaságnak. Szeptemberben az egész országra vonatkozóan elismerték az aszályt. A szárazság a hús és a kenyér drágulásában is szerepet játszott.

Ha kincset találnak, akkor is sokan nézik, mit is rejt a föld valójában. Esetünkben a geotermikus energiáról volt szó, amelyben Magyarország igen csak "el van eresztve". Ennek hasznosítása csökkentené energiafüggőségünket, olcsóbbá tenné a fűtést, és a turizmus fejlődését is elősegítené. Egyelőre a törvények a geotermikus energia használatának elterjedését gátolják. A szakemberek bíznak a változásban.

Ha éheznek az országban, az sokakat megdöbbent. Vannak viszont, akik a szegényeken próbálnak segíteni. A Mezőgazdasági ás Vidékfejlesztési Hivatal koordinálásában 850 ezer rászoruló számára biztosít lisztet, tésztát, kekszet, cukrot és tejterméket. A csomagokat öt segélyszervezet segít szétosztani. Tevékenységüket nem lehet elégszer megköszönni.

Ha kalandorok veszélyeztetik a Balatont, azt mindenki szívügyének érzi. Tavaly megírtuk, hogy elveszhet a balatoni táj szépsége, ha meggondolatlanul történnek a fejlesztések. Viszont a beruházásokra és a vállalkozókra szüksége van a térségnek. Az iránymutatást a szakemberektől várják az érintettek.

Ha az öntözés veszélyes, akkor sokan kíváncsiak, miért jelentjük ezt ki. Azért mert megvizsgáltuk, hogy az agrárszektor milyen hatással van a klímaváltozásra. A bioüzemanyag előállítás például alternatívája lehet a fosszilis alapú termékeknek, de így várhatóan még több esőerdőt vágnak ki.