Magyarország számára öt olyan stratégiai terület rajzolódik ki, ahol az MI viszonylag gyorsan kézzelfogható termelékenységi hatást hozhat: a kkv-k felzárkóztatásában, az oktatásban és átképzésben, az ágazati MI-bajnokok felépítésében, az államigazgatásban, valamint az egészségügyben.

„A magyar gazdaság lépéselőnybe kerülhet, ha minél hamarabb kihasználja az MI-ben rejlő lehetőségeket” – mondta Havas András, a McKinsey partnere. „Most esély nyílhat olyan képességek megszerzésére is, amelyek korábban – a tőke vagy megfelelő háttérinfrastruktúra hiányában – csak a hagyományosan előnyt élvező, nagy és fejlett gazdaságok számára voltak hozzáférhetők. Az MI kitörési pont lehet Magyarország és a régió számára, ugyanakkor ennek feltételeit nem annyira magában a technológiában kell keresni, mint inkább az alkalmazás átgondoltságában és kifinomultságában.”

„Az MI a gazdaság minden szegmensét érinti, és átalakítja a munka természetét, ezért állítjuk azt, hogy átfogó modellváltásra van szükség” – mondja Matécsa Márta, a McKinsey partnere. „Épp a sokszínű felhasználási módjai, a könnyű hozzáférhetősége és költséghatékonysága miatt, az MI felébresztheti a kkv-kban szunnyadó innovációs potenciált, ami fontos motorja lehet a jövő gazdasági növekedésének.”

A McKinsey tanulmánya egyértelmű kitörési pontként azonosítja az MI-t, azonban azt is kiemeli, hogy önmagában nem oldja meg Magyarország termelékenységi problémáit. Lényeges, hogy az emberek, az állam és a vállalatok az átalakítás motorjaként használják a mesterséges intelligenciát.