A magyar reálbérek 2008 óta több mint 50 százalékkal nőttek, miközben a foglalkoztatottság ma már meghaladja a 80 százalékot – derül ki a McKinsey & Company Prompt Magyarország - A mesterséges intelligencia hatása a gazdaság versenyképességére című, júniusban megjelent tanulmányából. A McKinsey elemzői szerint azonban a további bérfelzárkózásunk, és vele a hazai gazdaság eddigi növekedési modellje kemény korlátba ütközik: a magyar vállalatok egységnyi munkaerőköltsége az elmúlt évtizedben jóval gyorsabban emelkedett, mint a termelékenységük. A tanulmány szerint – miután a növekedés extenzív forrásai mára kifulladtak – a magyar gazdaságban termelékenységi fordulatot kell végrehajtani. A váltás legfontosabb eszköze a mesterséges intelligencia – ennek alkalmazhatóságáról, gazdasági szektoronkénti hatásáról szól a részletes, adatokkal sűrűn alátámasztott és vállalatvezetői interjúkat is tartalmazó tanulmány.

A McKinsey Global Institute becslése szerint a magyar gazdaságban az MI-vel elméletileg kiváltható munkafeladatok értéke nagyságrendileg 15 milliárd euróra tehető, ami a magyar GDP 6-7 százalékának felel meg, és összemérhető a kormány tárgyalásai nyomán most felhasználhatóvá váló uniós támogatások teljes összegével.

Ahhoz azonban, hogy ez a potenciál megvalósuljon, mind a magán-, mind az állami szektorban szemléletváltásra és a munkafolyamatok újraszervezésére van szükség. A tanulmány rámutat azokra a hiányosságokra, amelyek korlátozzák az MI hatásainak érvényesülését – mint például a gazdasági szerkezet egyenlőtlensége, a gyakran változó szabályozási környezet vagy a szétaprózott fejlesztési források. Felsorolja ugyanakkor a meglévő előnyöket is, mint a digitális infrastruktúra és az e-közigazgatás fejlettsége – ezek alapozhatják meg az MI-re épülő termelékenységi fordulatot. A megvalósítás sikere három alapfeltételen múlik: a munkavállalói kompetenciákon, a működési modellen, valamint az adat- és technológiai alapokon.