A piaci nehézségek ellenére a lízingpenetráció viszonylag magas és stabil volt a nagyhaszonjárművek esetében. Új teherautóknál közel 60 százalék, nehéz pótkocsiknál még ennél is magasabb részesedést ért el. A bázis ugyan kicsi, mégis említésre méltó, hogy az új buszok forgalomba helyezése idén 2,5 szeresére emelkedett (597 db). Bár ezt az ugrásszerű növekedést a lízing nem tudta lekövetni, így is 35 százalékkal nőtt a finanszírozott összeg.

A mezőgazdasági eszközök kihelyezése is 17,7 százalékkal tudott emelkedni, és értékben elérte a 68,73 milliárd forintot. Ebben a szegmensben mindössze 10 százalék körüli volt a mért lízingpenetráció, aminek a hátterében az keresendő, hogy a támogatások miatt jellemző az eszköz fedezetű kölcsön, amit a közhiteles nyilvántartás nem rögzít.

A termelőeszközökön belül fontos szerepet töltenek be az ipari gépek is, amelyek bár 5 százalékot estek, szerződött darabszámban és értékben is, az utóbbi esetében 28,2 milliárd forintos teljesítménnyel zárva az első félévet.

Az építőipar gépek eredményei sajnos híven tükrözik a szektor teljesítményét. A csökkenő volumenek mellett a finanszírozott összeg is 21 százalékkal lett kevesebb, ami az első félévben 10,92 milliárd forintot tett ki összesen.

A tavalyi, egy kiemelkedő egyedi ügyletnek köszönhetően „rekord" évet követően az ingatlan szegmens idén már visszatért a korábbi kerékvágásba és a szerényebb számokhoz. 1,2 milliárd forint értékű finanszírozással, összesen 51 lízingszerződés született lakóingatlanokra, illetve 1 milliárd forint értékben nem lakóingatlanokra. Az alacsony összegek is alátámasztják, hogy amíg az adózási és jogi szabályozási környezet nem változik Magyarországon, addig az ingatlanlízing szerepe is minimális (a teljes piac 0,3 százaléka) marad nálunk más országokhoz viszonyítva Franciaországban az ingatlan a lízingpiac 8 százalékát, Ausztriában 6 százalékát, európai szinten 3,4 százalékát teszi ki (Leaseurope Annual Statistical Enquiry 2021)