A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerin az idei hazai kajsziszezon rendkívül változatos képet mutat: míg egyes termőtájakon jó, sőt kifejezetten nagy termés várható, addig más térségekben a tavaszi lehűlések és a fagykárok jelentős terméskiesést okoztak ebben az évben is. A szakmai tapasztalatok ugyanakkor egyértelműen rámutatnak arra, hogy a kajszitermesztés eredményességét nem kizárólag az időjárási szélsőségek határozzák meg.

Az idei év ismét bebizonyította, hogy a tavaszi fagyok elleni védekezés önmagában nem jelent teljes biztonságot. Még a kedvező adottságú termőhelyeken és korszerű fagyvédelmi rendszerekkel ellátott ültetvényekben is jelentős eltérések tapasztalhatók a különböző fajták teljesítményében. Számos esetben ugyanazon ültetvényen belül egyes fajták kiváló termést adnak, míg a szomszédos sorokban lévő más fajták évek óta alig teremnek. Ez egyértelműen jelzi, hogy a kajszi gazdaságos termesztésének alapja a megfelelő termőhely, a termőhelyhez adaptált fajta és a korszerű termesztéstechnológia összehangolt alkalmazása.

Magyarországon jelenleg mintegy 5500 hektáron folyik kajszitermesztés, a termésmennyiség évről évre jelentősen ingadozik, általában 15–25 ezer tonna között alakul. Az elmúlt öt évben ugyanakkor a tényleges termés ennél jóval alacsonyabb volt: mintegy 4700-5000 hektárról átlagosan 6500 tonna kajszit takarítottak be.

A legnagyobb termőtáj továbbra is Bács-Kiskun vármegye, ahol az alföldi sík területeken az ültetvények jelentős része 10 termőévből 6-7 évben számottevő fagykárt szenved. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében szintén komoly károkat regisztráltak. Ezzel szemben a folyamatosan erősödő Tolnai termőtájon idén jó termés várható. Hasonlóan jelentős különbségek figyelhetők a fajták és termőhely kölcsönhatását illetően a termésbiztonságban Somogyban, a Balaton-felvidéken, valamint a Pest vármegyei és budai termőtájakon is.