A magyar vásárlók leginkább piacon vagy a lakhelyükhöz közel található kisebb üzletekben vásárolnak élelmiszert. Főként a nők, közülük is leginkább az egyedülállók és a nyugdíjasok rendszerint gyalog intézik a bevásárlást. Ők általában elégedettek az üzletek kínálatával és nem gondolják, hogy túl sok árengedménnyel, akcióval találkoznának, vagy hogy a ruházati termékek esetében nem megfelelő minőséget kapnának a pénzükért. Ezzel együtt tíz közül csak az egyikük vásárol márkás ruhát. A legtöbb magyar (bár elsősorban nem a budapesti) szívesebben vásárol a hagyományos sétálóutcákon, mint a bevásárlóközpontokban.

A csehek, a magyarok és a lengyelek mind átgondoltan vásárlolnak, ám a magyarok mutatkoznak messze a leglelkesebb vásárlóknak Közép-Európában. A térségben a lengyelek szeretik leginkább összekapcsolni szabadidőtöltéssel a vásárlást, szívesebben hordanak márkás termékeket, és szívesen kötik össze étkezéssel és szórakozással a vásárlást. A közép-európai országok közül a magyarok ragaszkodnak leginkább különböző elvekhez, szívesebben vesznek genetikailag nem manipulált (bio) élelmiszert.

Az olaszokkal az élen az európai vásárlók egyharmada „szórakozni vágyó vásárló”. A szórakozni vágyó vásárlók kellemes szabadidőtöltésként fogják fel a vásárlást: szívesen leülnek egy kávéra vagy pár falatra, divatos ruhákat vesznek, de az élelmiszervásárlást már házi munkának tekintik.

A Where People Shop felmérése 12 különböző európai ország körülbelül 7000 vásárlójának véleménye alapján készült, melyben az interjúalanyok a vásárlási szokásaikról illetve a vásárláshoz való hozzáállásukról számoltak be. A kapott válaszok elemzésével különböző vásárló-tipusokat mutattak ki. Hat tipust lehet megkülönböztetni mindezek alapján – Szórakozni vágyó ( a megkérdezettek 31%-a ), Elvekhez ragaszkodó (18%), Megfontolt vásárló (18%), Független (12%), Lelkes (12%) Negatív hozzáállású (10%).

Charles Taylor a Healey & Baker budapesti irodájának ügyvezetője a következő véleményt fűzte a felmérés eredményéhez: „Az európaiak egyharmada kellemes időtöltésnek tartja a vásárlást, amennyiben ez nem a minden héten esedékes élelmiszervásárlást jelenti. Megfigyelhető az a tendencia, hogy az üzletek mellett, különösen a bevásárlóközpontokban számos kávézó, étterem, bowling, többtermes mozi vagy fitness klub működik.”

„ A budapesti lakosok vásárlási szokásai meglehetősen különböznek a Magyarország egyéb területein és városaiban élő lakosságétól. Ez főleg a budapesti üzlethelységek piacában bekövetkező gyors fejlődésnek, és főleg a modern bevásárlóközpontok elterjedésének tudható be. A budapesti vásárlók szintén „szórakozni vágyó vásárlók”, szeretik a vásárlás kikapcsolódással egybekötött, kellemes oldalát: szívesen megállnak egy kávéra vagy beülnek egy étterembe, divatos, márkás ruhákat vásárolnak. A kiskereskedelem Budapesten kívüli fejlődésével párhuzamosan valószínűnek tartjuk a vásárlási szokások változását is.”

Szórakozni vágyó vásárlók :
- A negatív hozzáállású vásárlók csoportja után ebbe a csoportba tartozik a legtöbb férfi, de ezt a típust fiatalabb korosztály képviseli, mint a negatív típust.
- Az élelmiszervásárlást általában kellemetlen, fárasztó házi munkának tartják, és egyetértenek azzal, hogy az élelmiszer áruházak vasárnap is legyenek nyitva, mert a tanulmány szerint „így van a legtöbb lehetőségük arra, hogy ezt a kötelezettséget a lehető legnagyobb kényelemmel végezzék.”
- Az átlagnál jóval gyakrabban vesznek ruházati cikkeket. Általában márkákat keresnek.
- Erre a típusra a legjellemzőbb, hogy beülnek egy italra vagy egy pár falatra, amikor egy bevásárlóközpontban járnak; egyetértenek abban, hogy kellemesen eltölthetik a napot egy bevásárlóközpontban; az interneten keresztül informálódnak a közelükben található bevásárlóközpontokról; úgy vélik, egy bevásárlóközpont megfelelő közeg munkahelynek vagy szabadidő eltöltésére.
- Az olaszok között található a legtöbb ilyen típus, őket követik a britek. A magyarok a 10. helyen állnak.

Elveikhez ragaszkodó vásárlók:
- Ebben a kategóriában a legmagasabb a nők aránya. Az átlagosnál idősebbek - a csoportba tartozók egynegyede 60 évesnél idősebb – és a legmagasabb jövedelemi szinttel rendelkeznek.
- Vásárláskor erősen ragaszkodnak különféle morális elvekhez, szívesebben vásárolnak természetes úton készült, genetikailag nem manipulált élelmiszereket.
- Ezzel némileg ellentmond, hogy a vásárlók ezen csoportja a második helyen van a márkás termékekhez
- A lista élén a hollandok állnak, őket pedig a franciák követik a sorban. A magyarok a belgákkal együtt az ötödik helyen állnak. A csehek ragaszkodnak legkevésbé különféle elvekhez a vásárlás során.

Megfontolt vásárlók:
- Leginkább a piacon vagy a szomszédos közértben vásárolnak, általában gyalog vagy busszal intézik az élelmiszervásárlást.
- A legnagyobb arányban a közép-európai Csehország, Magyarország és Lengyelország képviseli ezt a típust, Magyarország a második helyen áll, míg a legkevésbé megfontolt vásárlók a franciák és a németek.

Független vásárlók:
- A független típus képviselői az átlagosnál fiatalabbak, egyharmaduk 34 éves kor alatt van, és a legtöbbjüknek van gyereke.
- Kevésbé ragaszkodnak a természetes úton készült, genetikailag nem manipulált élelmiszerekhez.
- Az átlagnál ritkábban vásárolnak élelmiszereket, de sokkal gyakrabban ruhákat – és nem kedvelik, ha ruhavásárláskor eladók segítenek.
- A franciák állnak az élen ebben a csoportban, mögöttük a britek. Magyarország Olaszországgal együtt a tizedik helyen áll.

Lelkes vásárlók:
- A női vásárlók nagy része ebbe a típusba tartozik – főleg egyedülállók és nyugdíjasok – akik leginkább gyalog intézik az élelmiszervásárlást.
- Ők általában elégedettek az üzletek kínálatával és nem gondolják, hogy túl sok árengedménnyel, akcióval találkoznának, vagy hogy a ruházati termékek esetében nem megfelelő minőséget kapnának a pénzükért. Ezzel együtt tíz közül csak az egyikük vásárol márkás ruhát.
- Erről a típusról nem mondható el, hogy jobban szeret bevásárlóközpontban vásárolni, mint hagyományosan, az - A portugálok képviselik a legtöbben ezt a típust, a britek a tizenegyedik helyen állnak. A magyarok a második leglelkesebb vásárlók és ebben csak a portugálok előzik meg őket. A csehek, a britek és a lengyelek a legkevésbé lelkes vásárlók.

Negatív vásárlók:
- Legkevésbé figyelnek oda arra, hogy természetes úton készült, genetikailag nem manipulált élelmiszereket vásároljanak.
- A hollandok és a svédek vezetik a csoporton belül a listát, a britek a harmadik helyen állnak, míg a lengyelek és a magyarok a lista legalján állnak ebből a szempontból.

Jane Petrie

A hat vásárlótípus rangsorolása országonként