Ez a magyar gyakorlat mára egyedülálló Európában, hiszen a legtöbb demokratikus országban természetes, hogy a választások előtt a legfőbb politikai szereplők vitában ütköztetik elképzeléseiket a nemzet jövőjéről. Nálunk Orbán Viktor fúrta meg rendszeresen a nyílt vitán való részvételt különböző kifogásokkal. Legutóbb Magyar Péter esetében arra hivatkozott, hogy vetélytársa Brüsszel bábja, ezért vele nincs értelme vitatkoznia. Nálunk általában két embert kell összehozni egy ilyen vitára, míg a franciáknál az idén hetet. Ott minden jlölt kötelezőnek tartotta a részvételt.

Egy gazdasági fórum keretében tegnap megtartották a francia elnökjelöltek első vitáját, pedig az elnökválasztás első köre majd csak 2027 áprilisában esedékes. Ezzel lényegében beindult az elnökválasztási kampány. A hét elnökjelölt első vitája főleg a magas francia államadósság lefaragásáról szólt. A jelöltek mindössze annyiban értettek egyet, hogy ez szükséges lépés, de nagyon eltérően terveznék azt megvalósítani. A szélsőbal jelöltje, Jean-Luc Mélenchon például egyszerűen törölné azon adósságelemeket, melyeket jelenleg az EKB birtokol. A jelenleg legnépszerűbb, szélsőjobbos Marine Le Pen az államon spórolna, ezen belül is elsősorban a bevándorlókon, de az EU-s befizetéseket is visszafogná. Volt olyan jelölt is, aki még nagyobb állami költekezéssel faragná le az adósságot, azt vallva, hogy ez beindítaná a gazdaságot és végső soron a GDP növekedésen keresztül nőnék ki az eladósodottságot.