Nemzetközi szinten a bukások 30%-át valamiféle visszaélés okozza, a nagyvállalatok árbevételének átlag 3%-a beszedhetetlen. Egy hazai felmérés szerint minden tizedik cég árbevételének minimum egy százaléka biztosan nem folyik be. A fenti rendellenességeket okozó „malőrök” azonosítása átlagosan bő 3 évbe telik, ha egyáltalán fény derül rájuk. A felsoroltak orvoslására van egy nemzetközi pályán 10, térségünkben 5 éve meghonosodott gyakorlat. Magyarnyelvű megfelelője híján nálunk is forensic néven fut, homályos meghatározása: „szabályokkal kapcsolatos és a jövővel összefüggő”.
Hogy mit is fed konkréten a forensic, és hogy mik alkalmazásának hazai és nemzetközi tapasztalatai, arról tartott rövid ismertetőt a napokban Közép-Európa vezető forensic szolgáltatója, a Deloitte&Touche Rt. (D&T).
A szabálytalanság, a csalás és a visszaélés mindenhol jelen van, és alig érzékelhető károktól kezdve akár csődökhöz is vezethet. Ilyen szempontból a magyar piacgazdaság sem különbözik a a fejlettebb gazdaságoktól. A vállalatvezetők 88%-a úgy gondolja, hogy ezek a problémák egyre fontosabbá és kezelésük nehezebbé válik – tudjuk meg egy, az USA-ban végzett felmérés részleteit Seres Bélától, a D&T vezető partnerétől. Az esetek többségében kisösszegű és nagy volumenű tranzakciókról van szó, ezért a belső kontroll csakúgy mint a könyvvizsgálat - mintavételes munkamódszere miatt - nem képes ezeket elkülöníteni. A forensic ezzel szemben egy akkurátus munka, amely némely esetekben teljes dokumentum-átfésüléssel találja meg a rendellenességeket. Sokak számára misztifikáltnak tűnhet ez az eljárás, de távolról sem az. A munkát ügyvédek, könyvvizsgálók, auditorok és adatelemző szakértők végzik. Említésre méltó az adatelemző szoftverek és a számítógépes adatbányászati eljárások széles skálája is.
hazánkban is volt példa
állami tulajdonú vállalatok átvilágítására.
A magyar piac is hasonló helyzetben van, mint a fejlett gazdaságok. Jelentős befektetések ellenére a fejlődés lelassult, az árbevételt és a piaci részesedést – beolvadások és felvásárlások viszonylag alacsony szintje miatt – nem lehet számottevően növelni. Marad tehát a profit másik oldala, a költség, amit csökkenteni lehetne. Azért „lehetne” és nem „lehet”, mert a forensic szolgáltatók adnak ugyan egy javaslatot, de a felelős személyekről nem mondható el, hogy azt minden esetben hűen követik. Sőt, nem biztos, hogy egyáltalán érdekeltek cégük jövedelmezőségében, vagy – ami sokkal gyakoribb – a csalások felfedésében, tekintettel arra, hogy ők is részesek. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendellenességek bizonyos köre törvénybe ütköző, ezért felfedésük esetén az ügyfél tájékoztatása után, a forensic szolgáltató köteles azt jelenteni a megfelelő szerveknél is. A közszféra nem zárkózik el a forensic-től, hazánkban is volt példa állami tulajdonú vállalatok átvilágítására – bár a fentebb említett szolgáltatói kötelezettség miatt inkább tulajdonosi kezdeményezésre. A szolgáltatás a tevékenység jellegéből fakadóan többnyire nagyvállalatoknak ajánlható, költség-hatékonysága a - gyorsan növekvő, óriási mennyiségű tranzakció pontos követésére az esetek többségében alkalmatlan – controlling kiegészítésében rejlik.