A Pénzügyi Közlönyben megjelenő útmutatók célja, hogy az adószakértők, ingatlanközvetítők, a nemesfém, drágakő, ékszer, díszműáru, kulturális javak, művészeti alkotások kereskedelmével foglalkozók egységes elvek szerint alkalmazzák a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó normákat.
Az érintetteknek belső szabályzatot kell készíteniük - az útmutató megjelenését követő 45 nap alatt -, amelyet azonban sem az ORFK-nak, sem a Pénzügyminisztériumnak nem kell megküldeniük jóváhagyásra. A szabályzat célja, hogy a megnevezett cégek vezetői és alkalmazottai képesek legyenek felismerni azokat a szokatlan eseteket, amelyek a pénzmosásról szóló törvény hatálya alá esnek, és ismerjék az ilyenkor elvégzendő feladataikat.
Az útmutató kitér arra, hogy a "pénzmosás" kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett - bűncselekményből származó - pénz eredetének azonosíthatóságát és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény. Mindig meg kell előznie valamilyen másik bűncselekménynek, amelynek a jövedelmét legalizálni, tisztára mosni próbálják. A jövedelmet így lehet "beforgatni" a legális gazdaság szférájába.
Az ingatlanközvetítők, könyvelők és adószakértők az írásbeli szerződéskötéskor kötelesek az ügyfél, annak meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy azonosítását elvégezni. A nagy értékű ingóságok kereskedelmével foglalkozó vállalkozás az ügyfelét abban az esetben köteles azonosítani, ha a vételár kiegyenlítése készpénzben történik, és a vételár összege a kétmillió forintot eléri, vagy meghaladja.
Az érintetteknek be kell jelenteniük az ORFK Pénzmosás Elleni Osztályára, ha az ügyfél magáról, illetve az egyes gazdasági eseményről, tevékenységéről hamis információt, adatot szolgáltatott, vagy ha az értéktárgy vételárát a piaci értéktől szokatlanul eltérő mértékben határozták meg, illetve abban az esetben, ha az ügylet indokolatlanul feltűnő veszteséggel jár.
Az ORFK a bejelentésben foglaltak alapján minden esetben lefolytatja az ellenőrzést a hazai és a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek felhasználásával, a titokvédelmi szabályok betartása mellett. A bejelentés ellenőrzése után az ORFK értesítést küld az ellenőrzés eredményéről.
A bejelentés tényéről az ingatlanközvetítő ügyfele számára tájékoztatást nem adhat, köteles azt titkosan kezelni. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető az üzleti titok megsértésének vagy más, akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének.
Az útmutató kitér arra, hogy a könyvelői, adószakértői tevékenységet végzőknek az ügyféllel kapcsolatba kerülő harmadik fél azonosítását nem kell elvégezniük. Felhívja a figyelmet azonban arra, hogy a törvény szerint minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos azonosítását a könyvelő, illetve adószakértő elvégezze.
Jogi személy (szervezet) esetén, tényleges tulajdonosnak tekintendő az a magánszemély vagy jogi személy is, aki az ügyfél felett közvetlen irányítást gyakorol, azaz ha az ügyfél többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik. Ide sorolható az az eset is, amikor harmadik személy jogosult az ügyfél vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, illetve szerződés alapján jogosult az ügyfél döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy erre ténylegesen képessé válik. A jogi személy (szervezet) köteles nyilatkozni arról, hogy más természetes vagy jogi személy (szervezet) gyakorol-e felette közvetlen irányítást.
Az ORFK felé bejelentési kötelezettség akkor áll fenn, ha az ügyfél magáról, a tényleges tulajdonosról, illetve az egyes gazdasági eseményekről hamis, félrevezető információt, adatot szolgáltatott. Ide tartozik az az eset is, amikor a vállalkozási tevékenységet végzők kiugróan magas árbevételt számolnak el, amellyel szemben nem áll arányos költség. Be kell jelenteni a szokatlanul magas összegű készpénzben nyújtott törzstőke emelést, vagy tulajdonosi kölcsön nyújtását, amelyet nem indokol a vállalkozás működése, továbbá a nem valós gazdasági eseményekről kiállított számlákat, illetve azonosítatlan számlák, nyugták könyvelésére irányuló kérést, megbízást.
Az adatok vagy dokumentumok manipulálása, megváltoztatása, esetleg meghamisítása, a rendszeres és nagy összegű indokolatlan leltári többletek, illetve hiányok, azok okainak tényleges meghatározása nélkül ugyancsak bejelentési kötelezettséggel járnak. Ebbe a körbe tartozik még a minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó szabályos hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összegű befektetése; a ténylegesen nem folytatott üzleti tevékenység számlázása, bizonylatolása; illetve a szokatlanul nagy összegű és nemű valuta tranzakciók.
Forrás: MTI

Kapcsolódó írásunk: a magazin 2002/2 számában