Továbbá a fogyasztók részéről – megint csak szemben más reklámhordozókkal – nem igényel semmilyen kiadást, hiszen úton-útfélen belebotlanak az óriásplakátokba, festett falakba, citylightokba. Továbbá, a közhittel ellentétben nagyon is egzakt módon lehet mérni, hogy hányan néztek rá az utcai hirdetésre, mivel pontosan meghatározható az adott csomópontokon áthaladók száma, és klasszikus piackutatással az is, hogy kik közlekednek adott időpontokban arra, és mennyire fogta meg őket az elhelyezett reklám.

Gyakran éri vád a köztéri reklámokat, hogy csúfítják a városképet, megfelelő kultúrával, a reklámhordozóik folyamatos fejlesztésével azonban ennek éppen az ellenkezője érhető el. Megfelelő környezetben a megvilágított, forgóprizmás óriástáblák vagy az úgynevezett roll up techika, amikor maga a kreatív forog a táblán belül, igen látványos. Főként, ha maguk a táblák is formatervezettek, ha a köztéri reklámok formái változatosak. A tűzfalfestés, majd az autópályák mentén, a hidakon elhelyezett reklámtáblák festése, és a jó reklámokkal beborított villamosok hozzátartozhatnak egy kulturált nagyvároshoz.

A legnagyobb felhasználói ezeknek az eszközöknek jelenleg – hiszen ez a gazdasági helyzettel együtt folyamatosan változik – a kereskedelmi láncok illetve lakossági fogyasztási termékeket gyártók és forgalmazók, továbbá a telekommunikációs cégek, az autóforgalmazók, és az események, rendezvények szervezői. De láthatunk kultúrát, sport programokat ajánló reklámokat. A politikai hirdetéseket most ne minősítsük – ahogy a fővárosban a múlt hét végén ebből nyílt óriásplakát kiállítást sem -, de ismerjük el: megnézzük őket.