A következő év első néhány napját az országos leltározás jellemzi majd. Az persze lehet, hogy a kereskedelem – a bevásárlóközpontok zöme – nem a vásárlók kirekesztése mellett teszi ezt meg, de a lényegen nem változtat: részben vagy egészben áthárítják a 3 százalékos áfa (12-ről 15-re) a végső felhasználókra.

Bizonyosan ennél is egyszerűbb lesz az “átmenet” a villamos-energiaszolgáltatóinál, e cégek vélhetően nem csöngetnek be január 1-jén a villanyóra állását leolvasni, egyszerűen csak érvényesítik a 13 százaléknyi (12%-osról 25%-osra megy fel az áfa) drágulást akár az átalány-elszámolás, akár az aktuális havi számlában. A fűtéshez, főzéshez, világításhoz ezt az energiahordozót használók nagyobb áremelést érzékelhetnek majd, mint azok, akik gázzal, szénnel, fával melegítik telente a lakásukat.

Nyárra télvíz idején fűtenek be az idegenforgalom cégeinek, főképp a szállodavállalatoknak, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy könnyedén továbbháríthatják a felfelé változó áfa-kulcs hatását partnereikre. (A szálláshelyfoglalás áfája, valamint a vendéglátóipari melegételek áfája nő 3-3 százalékkal, 12-ről 15-re.) A lapok kiadóinak elemi érdekévé vált, hogy még decemberben rávegyék olvasóikat az előfizetésre. Az áfa-kulcs nekik 12-ről 15 százalékra ugrik januárban, a jövőre dráguló újság csak a decemberben előfizető olvasónak nem kerül majd több pénzébe. A késlekedők, a standoknál lapot vásárlók azonban már az új, vagyis magasabb összegért megkapható újságot böngészhetik.

Az áfa-változások “átvezetését” nem tudhatjuk le január 1-jén teljes egészében. Az uniós csatlakozás évére tekintettel esedékes egy további jogalkotási folyamat, az új szabályozás május 1-jén lép hatályba – mondja kérdéseinkre válaszolva Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettese. Az országgyűlés az áfa és a regisztrációs törvénymódosításokat februárra ütemezi, így nem kell tartani kapkodástól. Már csak azért sem, mert az igazán fontos, az EU-tagsággal összefüggő törvényeket már kihirdették.

Ilyen például a megszűnő vámszabad-területekre vonatkozó szabályozás. Az érintett cégek január 1-jétől április 30-ig hajthatják végre a szükséges adminisztrációt. Számukra egyébként kedvező a változás. Ugyanis megelőzőleg a vámszabad-területre be lehetett ugyan vinni áfa-mentesen cikkeket, de kihozni már csak az általános forgalmi adó megfizetésével. Az új szabály szerint, ha vámszabad-területen működő cég április 30-ig kilépteti az állóeszközöket, anyagokat, akkor megilleti őt az áfa.

A közeljövőben megalkotásra kerülő, májustól hatályos jogszabály szerint, ha egy cég az Európai Unión belül kereskedik, megszűnik számára a vám- és az áfa-fizetés, s az uniós áfa-szabályok lépnek érvénybe. Ettől a vállalkozások likviditási helyzete alapvetően javulhat, hiszen míg eddig a behozott cikk után a vámhatóságnál befizette az áfát, s körülbelül 1,5 hónap elteltével azt az adóhatóságtól visszakérhette, a csatlakozás után, amit a vállalkozó az unióban vásárol, azt megkapja áfa-mentesen, s bár bevallja az adóhatóságnak az áfát, azt rögtön “levonásba helyezik” számára. A költségvetés emiatt 100 milliárd forintos áfa-kieséssel számol.

Ennek a készülő szabályozásnak az autóvásárlásra például úgy lesz közvetlen hatása, hogy az új autót mondjuk Spanyolországban megvevő magánszemély nem Madridban rója le az áfát, hanem idehaza ad róla bevallást, s a regisztrációs díjjal együtt teljesíti a befizetési kötelezettségét. (Ha használt kocsit vesz az illető valamelyik másik EU-s országban, akkor ott köteles áfát fizetni. Csak az autóról rendelkezik így, az EU-s gyakorlatra hangolt jogszabály.)

Nem annyira az újdonságtartalma, sokkal inkább a megváltozó élethelyzetek miatt érdemel figyelmet, hogy miként követi a munkavállalót az adófizetési kötelme, ha él az uniós a szabad munkavállalás lehetőségével. Az szja-törvény azt mondja ki, hogy ha bármely EU-s polgárnak Magyarországon kell adóznia, azt ugyanúgy kell megtennie, mint a magyar állampolgárnak. Eddig idehaza munkaviszonyból származó jövedelme után az adózhatott, aki a magyar Munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban állt. Májust követően, ha az EU-s munkavállaló a saját, otthoni joga szerinti munkaviszonyban dolgozik itt, akkor a magyarországi munkaviszony módjára adózik. (Természetesen visszafelé is igaz ez, ha magyarok mennek külföldre dolgozni.)

Az uniós tagságnak az is vonzata, hogy a cégek rendelkezzenek EU-s adószámmal. E téren nem maradtunk le semmiről, hiszen az érintett vállalatok (azaz bármely vállalat, amelyik eddig exportált, importált EU-relációban, de értelemszerűen a csatlakozáskor nem exportál és nem importál, hanem oda, vagy onnan szállít) mindegyike, azaz 17 ezer vállalkozás már megkapta az európai uniós adószámát. Minden más cég, amelyik az elkövetkezendőkben akar az unió országaiban kereskedni, szintén gond nélkül megkaphatja a megfelelő adószámot az APEH-tól. Vélhetően azok a vállalkozások képviselői tolonganak majd a hivatalban, amelyek a most még ugyancsak nem EU-tag, de velünk együtt belépő országokkal kereskednek. Egyébiránt május előtt is megadatik a mintegy 20 ezer ilyen cipőben járó cégnek, hogy igényelje az új nyilvántartási adatot.

Az APEH már létre hozta az úgynevezett nemzeti kapcsolattartó irodáját. Ez a körülbelül húszfős intézmény januárban kezdi el a munkát. Ennek a csoportnak lesz a feladata az uniós adóhivatalok közötti kapcsolatot fenntartania. Az iroda számítástechnikai rendszerét nemrégiben adták át, a szoftverek tesztelését pedig már megkezdhették, a csatlakozás időpontjára minden szakmai, technikai feltétel rendelkezésre áll az uniós feladatok elvégzéséhez.

Adójogi “belügy”, s csak annyiban uniós, hogy a jövőre bevezetendő három új adónak ott is vannak megfelelői. A környezetterhelési díjról, az innovációs alapról és az energiaadóról van szó, melyek jogosultságát és célját a törvényelőkészítés során nem vitatta senki, de a mértékéről és a lehetséges kompenzációról annál több szó esett.



A parlament által is elfogadott törvények szerint az egyszerűsített vállalkozói adó “régi” tagjainak nem kell semmit sem tenniük, ha így akarják folytatni tevékenységüket. Eredetileg ugyanis arra kötelezték volna őket, hogy újítsák meg papíron is ezt a jogviszonyt. Amúgy az eva maga is változik, a 15 millió forintos bevételi határ 25 millióra nő jövőre. Meglepetésre számíthatnak nem is kevesen a mai evások közül, bár nem azért, mert az egyszerűsített vállalkozói adót választották. Hanem azért, mert amúgy kényszervállalkozók is. Olyan valakik, akik – általában nem önszántukból – immáron jó ideje nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként végzik ugyanazt a munkát cégüknél, amit egykoron munkavállalóként. Az adótörvény megalkotói úgy akarják rendezni a kialakult kusza viszonyokat, hogy a munkaadókat (de csak őket!) felmentik mindenfajta többletfizetési kötelezettség alól, ha a megbízási jogviszonyokat felszámolják, és “nevesítik” szerződő partnereiket, ők maguk pedig immáron alkalmazottakkal dolgoznak tovább. E lépések megtételére jövő nyár kezdetéig kell sort keríteniük a kényszervállalkozókat foglalkoztató cégeknek. (A munkavállalóra nem vonatkozó amnesztiát sokan bírálják!)

A cég és alkalmazottja kapcsolatát – már ami annak adóvonzatát jelenti – prózaibb területeken is megváltoztatják a januártól érvényes jogszabályok. Az adómentesen adható természetbeni juttatások köre bővül 2004-ben. Az étkezési utalványok adómentes értékét megemelték, s jövőre már 6 ezer forintért lehet így ebédeltetni a dolgozókat. Ide kapcsolódik, hogy az egyénhez köthető természetbeni juttatások jelentős része munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. Megmarad azonban a reprezentáció természetbeni juttatás jellege.

A cégautó adója pontosan a duplájára emelkedik jövőre. A jogszabály abból indult ki már korábban is, hogy a cégautót – akár teszik, akár nem – használhatják saját célra is. De most a “minősítések” nem változtak, csak a terhek: a hét évvel ezelőtti befizetési kötelezettségeken változtattak, megkétszerezték.

Az adószabályok változását az üzletszerűingatlanértékesítőknek címezte a jogalkotó. Ők azok ugyanis, akik évente többször is adnak és vesznek lakásokat, miközben beforgatják a felújítás utáni hasznot. Ilyenkor azonban nem lakáscélú a felhasználás, a jövedelemszerzésnek e formáját tehát önálló tevékenységként lehet minősíteni. Az APEH javaslatára a törvény kizárja a kedvező adózási formából azt, aki üzletszerűen foglalkozik az ingatlanok adásvételével, s viselni lesz köteles az önálló tevékenységi jövedelmek utáni közterheket, a progresszív adót, a társadalombiztosítási járulékot.

Változik – ugyancsak lakásokra, ingatlanokra érvényes szabályként – az építményadó is. Ezt a helyi közterhet az önkormányzatoknak vethetik ki, meghatározva a tól-ig mértékeket. A változás az adófelfüggesztés intézménye, amely új 2004-ben. De csak azon lakástulajdonosok javára, akik legalább 65 évesek, s legalább ilyen korúak a vele együtt élő hozzátartozók, avagy rokkantak. A felfüggesztéssel egyidejűleg jelzálogjogot jegyeznek be a földhivatalban, vagyis az adómegfizetési kötelezettség életbe lép, ha az építményt eladják.

Nincs és nem is lesz áfa-kötelezettsége annak a magánszemélynek, aki egy másik magánszemélynek adja el a lakását. Ugyanis egyikük sem áfa-alany. De ma is hatályos, hogy áfa terheli a lakást, ha az építkezés befejezése előtt adják el, avagy a kivitelezést követő első évben. Eddig az árut “szétszedték”, külön kezelték a telket, mivel az tárgyi adómentes, illetve az áfa-köteles építményt. Az új, 2004-től hatályos szabály ennek vet véget, egyöntetűen érvényes az általános forgalmi adó a telekre, s a rajta lévő épületre.