A nagy mozgás valójában megtévesztő: nem a jelenlegi piaci helyzetet tükrözi, hanem a bérlők hosszú távú, 10-20 éves várakozásai csapódnak le az üzletkötésekben, amikor is igyekeznek elfoglalni a jó pozíciókat.
Budapest a kiskereskedelmi ingatlanok bérleti díjainak tekintetében gyors ütemben zárkózik fel a nyugat-európai árszínvonalhoz. A megújuló divatsétányokon megürülő kereskedelmi ingatlanok friss bérlői az elődökhöz képest akár kétszeres bérleti díjat is fizethetnek. A nagynevű luxusmárka bérlők gondolkozására jellemző, hogy húszéves bérleti időszak esetén az első 3-5 évben bekalkulálják a veszteséget, a következő öt évben azzal kalkulálnak, hogy visszanyerik a befektetést, majd a rákövetkező tíz éves periódusban kívánják az igazi nyereséget realizálni. Ezért gyakori a lépcsős bérleti díj, azaz egy alacsonyabb összegről indul a bérlet és csak a 3. vagy 5. évben éri el a végső összeget.
Az új márkák megérkezése mindenképpen új színt visz a város és a kereskedelem vérkeringésébe. A rendszerváltás előtt a nemzetközi brandek többsége gyakorlatilag elérhetetlen volt belföldön, majd később az úgynevezett "multibrand" struktúrát képviselő áruházakban kerültek elsősorban forgalomba (az átlagos árhoz képest 30-40%-kal drágábban). A világmárkák megjelenése a hazai piacon azt eredményezi, hogy az újdonságok már nem időeltolódással jelennek meg a kirakatban, hanem New Yorkkal, Párizzsal, Rómával egy időben.
Váci utca vs. Andrássy út
Az eddigi piaci mozgásokból arra lehet következtetni, hogy a luxusüzletek inkább az Andrássy utat preferálják, a "kommersz" nemzetközi márkák pedig a Váci utcában, illetve környékén keresik helyüket. Ez utóbbiak megnyerésében természetesen a plázák is ringbe szállnak. várható, hogy a meglóduló bérleti díjak miatt a különböző szolgáltatók (bankok, utazási irodák, szépségszalonok, bútorüzletek a megfizethetőbb mellékutcákba teszik át székhelyüket.
A városkép szempontjából mindenképpen pozitív hatása van a folyamatnak, és az is érezhető, ahogy a belváros új életre kel, sokan visszaköltöznek az agglomerációból. Az összehangolt belváros-rehabilitáció mellett érezhető már némi egységes városmarketing-koncepció kibontakozása is. Erre egyre nagyobb szükség lesz jövőben mind a hazai, mind pedig a nemzetközi vásárlóközönség megnyerése érdekében (a köztisztaság, világítás, fénydekoráció, parkolás, egységes nyitvatartási idők tekintetében az önkormányzatok városmarketing-tevékenysége sokat nyomhat a latba).
