A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évek óta következetesen szorgalmazza a költségvetés egyensúlyának helyreállítását és a strukturális reformok végrehajtását. A strukturális reformok nélkül a költségvetés kiigazítása csak időleges, a pazarló és rosszul működő rendszerek előbb utóbb újra hiánynövelő tényezőként jelennek meg.

Az MKIK az egyensúly javítása érdekében elkerülhetetlennek tart bizonyos megszorító intézkedéseket. A megszorítások azonban nem lehetnek öncélúak, a reformokra épülő, azokból következő egyensúly-javítási feladatok teljesítését kell előmozdítaniuk. Az intézkedések csak akkor lehetnek eredményesek, ha

•  reformokhoz kapcsolódnak, illetve reformok alapozzák meg őket;
• az intézkedések döntő súllyal a költségvetési kiadások csökkentésére és szerkezetének átalakítására irányulnak, a bevételek növelésében a szürke- és a feketegazdaság legalizálásával lépnek előre;
• nem vetnek fel alkotmányossági problémákat,
• előbb feltárják a növekedést gátló tényezőket, kezelésüket beépítik a középtávú gazdaságstratégiába - például a felduzzadt költségvetés már önmagában is gátolja a növekedést.,
• nem állítják le a gazdaság, a vállalkozások fejlődését, amely veszélyeztetné az EU források felhasználását.

A konvergencia-program újabb változatát őszre össze kell állítani. Ezt a változatot társadalmi párbeszéd keretében, közmegegyezésre alapozva kellene kidolgozni. Addig fel kellene vázolni a középtávú stratégiát, a rá épülő tervet és a részletes (rövid távra szóló, félévenként megújított) intézkedési tervet, beleértve a piacok folyamatos tájékoztatását szolgáló kommunikációs tervet is. A stratégia felvázolása a kormányzat feladata de egyúttal az ellenzék felelőssége az ésszerű, az ország valódi mozgásteréhez igazodó intézkedések támogatása. Ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felhívja az országgyűlés valamennyi pártját és képviselőjét, tegyen meg mindent a kilábalás és a sikeres reformok, a tartalmi együttműködés érdekében.

A közmegegyezés előkészítéseként széles körű szakmai tájékoztató kampányt kell indítani annak bemutatására, hogy milyen hatásokkal és következményekkel jár, ha nem kerül sor az egyensúlyjavító intézkedésekre. Számos egymásnak ellentmondó nyilatkozat jelenik meg, így még a vállalkozások jó része és a lakosság többsége sincs tisztában a tényleges helyzettel.

Az Új Egyensúly Program keretében

1. Az Országgyűlés által elfogadott törvények olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek rontják a vállalkozói szféra versenyképességét és nem felelnek meg az említett elvárásoknak.

2. Az elfogadott jogszabályoknak gyakorlatilag egyetlen céljuk van: a költségvetési bevételek növelése, ami önálló célként elfogadhatatlan a vállalkozók számára. Az ÚESP főként a bevételek növelésére épít. 2007-ben például - a megjelent dokumentumok szerint - az egyensúly javítása 92%-ban az adók emeléséből táplálkozik, és mindössze 8%-ban járul hozzá a kiadások csökkentése.

Ezeket az arányokat annak ellenére alakították ki, hogy a költségvetési előirányzatok kiadási oldalán további, komoly nagyságrendű csökkentésekre nyílhat lehetőség. Nem látunk olyan érdemi előkészítő munkát, amely az állam dologi kiadásainak érdemi csökkentését célozza.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy az intézkedések hatására csökken a bruttó munkajövedelemnek a munkavállalóhoz eljutó hányada. 2005-ben ez a hányad 66,2% volt, 2006-ban 63,6%-ra csökkenne. Figyelembe véve a foglalkoztatottak egészségbiztosítási járulékának emelkedését és a járulékalap megduplázását, a nettó munkajövedelem arányának további visszaesése legalább 2,5-3,0 % pontos lehet. Ez felzárkózás helyett a szomszédos, velünk versengő országokkal szembeni lemaradáshoz vezet.

3.  Ugyanakkor alkotmányossági aggályok miatt - a szigorítások szükségességének ellenére - sem fogadhatók el az alábbiak:

 - A 2006. évre előirányzott intézkedések hatálya kvázi visszamenőleges - a módosításokra nem készülhettek fel a vállalkozók - sem munkáltatói, sem munkavállalói minőségben.

 - A veszteséges vállalkozások aránya mintegy 40%-ra tehető, ami nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas. Bár valószínűsíthető, hogy sok esetben "eldugják" a jövedelmeket és az így megjelenő szürkegazdaságot meg kellene adóztatni, azonban erre nem az elvárt adó az alkalmas eszköz.

Az elvárt adóval az "adóalap" önkényes megállapításával - az iparűzési adóhoz hasonlóan - a bevételt adóztatnák meg.

 - A minimálbér kétszerese után előírt járulékfizetési kötelezettség fiktív jövedelemhez kapcsolódik és nem a tényleges teljesítmény szabja meg. A másik oldalon pedig a többletfizetést nem ellentételezné többletszolgáltatás.

Az MKIK Alkotmánybírósághoz fordul a fenti intézkedések megsemmisítése érdekében. Egyúttal felajánlja együttműködési készségét a kormánynak az egyensúly érdemi javítása érdekében teendő intézkedések, különös tekintettel a működési kiadások csökkentésének kidolgozásában.