Kőrösi Szabolcs Gábor beszámolt az Európai Unióban jelenleg folyó szabályozási kérdésekről, többek között arról a dilemmáról, hogy milyen hatáskörrel rendelkezzen az új hírközlési hatóság. A bizottság javaslata egy bürokratikus és erős hatáskörrel rendelkező Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság létrehozásáról szól, amit első olvasatban a tanács nem támogatott. Magyarország egy költséghatékonyabb, kevésbé bürokratikus alternatíva megvalósulását látná szívesen. A tagállamok egyaránt aggályosnak találták a javaslatnak a vétójog kiterjesztésére vonatkozó pontját, valamint a funkcionális szétválasztási kötelezettséget.
A következő évek fejlődését jelentősen befolyásolhatja az irányelvek sorsa. Mindenki számára kedvező megoldás lenne, ha november 27-én, Brüsszelben sikerülne politikai megállapodást kötni. Amennyiben ez nem történik meg, az európai politikusoknak három hónapjuk van, hogy a javaslatokat újratárgyalják és második olvasatban a tanács elé tárják. Az idő viszont sürget, hiszen 2009-ben európai parlamenti választások lesznek. Ennél kedvezőtlenebb szcenárió, ha nem lesz második olvasat, és a mostani verziót tárgyalják tovább. Ebben az esetben akár 3-4 évig is elhúzódhat a vita.
- A jelenlegi szabályozási rendszer már nem tudja követni a technológia fejlődését, ennél fogva mára gátjává vált a szolgáltatók előrelépésének - hangsúlyozta a KHEM osztályvezetője.
Dereguláció és rugalmasságA dialógus második vezérszónoka Bánhidi Ferenc három pontban vázolta a szektor aktuális kérdéseit.
Magyarországon a piac jól működik és mára az ország jelentős részében kialakult a hírközlési szolgáltatások versenye. Ennek kapcsán pedig felmerül, hogy a továbbiakban már nincs szükség a szabályozó hatóság munkájára, így az NHH bizonyos területekről visszavonulhatna. A másik hatósági dilemma, hogy a jelenleg folyó nagy és hosszú távon megtérülő optikai hálózatfejlesztési beruházások terén hogyan lépjen fel a hatóság. Ennek kapcsán Bánhidi Ferenc megjegyezte, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság álláspontja szerint a beruházásösztönzés nem jelenti a kivonulást, csupán azt, hogy az újgenerációs hálózatok fejlődését átlátható módon segítik. A fejlődés következtében pedig az eddig jól működő frekvenciaszabályozáshoz is hozzá kell nyúlni. A frekvenciafelhasználás meghatározását túllépte az idő, és a piacról kivonulók helyzete is tisztázásra szorul.
Mácz Ákos is az infokommunikációs szektor mozgásterét meghatározó uniós szabályozás megszületésének fontosságát hangsúlyozta annak érdekében, hogy a következő 5-8 évben várható radikális innováció-fejlődés betölthesse szerepét az emberek mindennapjainak hatékonyabbá tételében. A jelentős beruházásokat ösztönözni kell, és jogbiztonságot teremteni a szolgáltatók számára, vélte a Magyar Telekom EU-kapcsolatok vezetője.
Legyen egy kézben az informatika és a hírközlés!Bóna Ákos is a biztonságos beruházási környezet megteremtését látja a továbblépés kulcsának. A piacélénkítést azonban a szolgáltatókra bízná a Szélessávú Közhasznú Alapítvány elnöke. - Fontos, hogy a szabályozó hatóság megfelelő módon élénkítse a versenyt, az állam pedig ösztönözze a felhasználás bővülését - hangsúlyozta Bóna.
Pettkó András viszont az itthon elért eredményekkel kezdte mondandóját, majd kitért a hazai szabályozási problémákra: a törvényeket finomítani kellene, de a jogszabályok lassan születnek meg, a politikai csatározások sokszor gátjává válnak a továbblépésnek. Ha egy kézbe kerül a hírközlés és az informatika, a kormányüléseken megfelelő szinten képviselnék a szakmát. Pettkó András hozzászólását követően a hallgatóság soraiból Debreceni Győző főosztályvezető kért szót. Szerinte a keretszabályozás elfogadása még messze van, a szabályozás hiányából viszont számos problémával kell a szakmának szembenéznie.
Erre a gondolatra reagálva Bánhidi Ferenc elmondta, a magyar szabályozási környezetnek valóban vannak hiányosságai, de bizonyos lehetőségeket is megteremtett és a piacra ható legfontosabb döntések is megszülettek. A hazai szabályozás például lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság bármikor piacelemzést indítson, ha a versenyt befolyásoló helyzet kialakul. A hatóság tanácsának tagja tehát egyáltalán nem pesszimista a fejlődést illetően. A KHEM osztályvezetője viszont - ahogyan Pettkó András is - a politikai együttműködést és az IKT szektor irányításának egy kézbe kerülését sürgette.
