Vannak, akik szerint fölösleges volt ez a változtatás, az adóhatóság viszont bízik abban, hogy a rendelkezés hatására a korábbinál több pert nyer a bíróságokon.
Míg két-három éve megyénként alig három, tavaly már több mint száz vagyonvizsgálatot végzett az adóhatóság. Ezek nagy része azonban a bíróságon végződött. Az adóhatóság által elveszített perekből azonban a jogalkotók is levonták a tanulságokat, és a szabályok 2002. januárjától megváltoztak. Így indokolt esetben az adóhatóság most már visszamenőleg, korlátlanul kutakodhat, hogy honnan származik az adózó vagyona. Vagyis ha az adózó az elévülést megelőző időszakot jelöli meg jövedelme forrásaként – márpedig eddig ez volt a fő kifogás –, akkor az adóhatóság az ellenőrzést erre az időszakra is kiterjesztheti. (A változásokról bővebben olvashat a Piac és Profit 2002. januári számában.)

Feltárt hiányok, idei tervek

Míg a magánszemélyek utólagos ellenőrzése során a feltárt adóhiány évente átlagosan az egymillió forintot sem haladja meg, addig a vagyongyarapodással kapcsolatos ellenőrzések során már tavaly átlagban több mint hatmillió forint adóhiányt tártak fel: a 2001-ben elvégzett 109 ilyen típusú vizsgálat ugyanis 672 millió forint nettó adóhiány megállapításával zárult. Ráadásul nem arról van szó, hogy néhány nagy ügy javította volna az átlagot, hanem a vizsgálatok több mint 80 százalékában találtak valamilyen szabálytalanságot a revizorok.
Mivel az ellenőrzéshez a szakterület anyagi, személyi feltételei nem változtak, a vagyongyarapodással kapcsolatos vizsgálatok tervezett nagyságrendje az idén is a tavalyihoz hasonló – hangsúlyozta kérdésünkre Varga Árpád, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szakmai elnökhelyettese. Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke szerint nem is szabad túlzásba vinni az ilyen típusú ellenőrzések számát, legalábbis nem a kisebb adófizetőkkel szemben.

Ugyanakkor ez a jogosítvány jó eszköz lehetne a maffiózókkal, a százmilliós nagyságrendben adót csalókkal szemben, ám úgy tűnik, egyelőre éppen ellenük nem meri bevetni az adóhatóság.

Adóztatás vélelem alapján

A vagyongyarapodással kapcsolatos vizsgálatok sajátossága, hogy nemcsak az adóhatóságnak, hanem az adózóknak is bizonyítaniuk kell az igazukat, míg a normál ellenőrzések során ez jellemzően csak az adóhatóságot terheli.

Az adózók fantáziája persze igen gazdag. A módosult jogszabály miatt azonban az idén, ha valaki a tavalyi érvet veszi elő, bizony kellemetlen helyzetbe kerül, amikor a vizsgálat során kiderül: szó sincs arról, hogy gyarapodásának forrása az elévülési időszakot megelőzően keletkezett volna. Ilyenkor ugyanis a törvényi vélelem alapján is megadóztatják a polgárt. Ez a vélelem pedig az, hogy mivel a vizsgált időszak adózott és ismert forrású adózatlan jövedelmeinek együttes összege nem fedezte a bizonyított vagyongyarapodást, vagy akár az életvitelre fordított költségeket, a forrás a vizsgált időszakon belül keletkezett, és ezért kivethető rá az adó.
Ha az ellenőrzés során igazolódik az adózó állítása – vagyis az, hogy gyarapodásának forrása valóban az elévülési időt megelőzően keletkezett –, akkor hiába nem fizetett adót évekkel ezelőtt, az elévülési időszakot követően, utólag, már nem állapítható meg adóhiány.

Varga Árpád meg van győződve arról, hogy miután az érintettek már nem hivatkozhatnak az elévülési időt megelőző időszakra, hamarosan más magyarázatot találnak. Abban viszont bízik, hogy az új jogszabálynak köszönhetően az adóhatóságnak a korábbinál több nyertes ügye lesz a bíróságokon. Vadász Iván azonban úgy véli, fölösleges volt a törvénymódosítás, mert szerinte a bíróságok többsége eddig is az adóhatóságnak adott igazat minden olyan esetben, amikor az adózó nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a vagyongyarapodása forrását.

Veszélyes tagi kölcsönök

Csak óvatosan a tagi kölcsönökkel! Érdemes komolyan venni a vállalkozóknak ezt a jó tanácsot. A könyvelésben szereplő - nemegyszer valójában csupán papíron létező -, több millió forintra rúgó tagi kölcsönök ugyanis biztos lehetőséget teremtenek a revizoroknak arra, hogy utánajárjanak: ugyan honnan tellett ilyen nagy összegű kölcsönre a minimálbéren bejelentett vállalkozónak?
A vagyongyarapodással kapcsolatos tavalyi vizsgálatok többségét ugyanis a nagy összegű tagi kölcsönök esetén kezdeményezte az APEH. Előfordult például, hogy 200 millió forintról szólt a kölcsönszerződés, miközben a saját vállalkozásának hitelező adózónak öt éve egyáltalán nem volt adózott jövedelme. Egyéni vállalkozóknál a 10–20 millió forintos tagi kölcsön is szemet szúrhat.

Amikor közérdekű bejelentés érkezik egy magánszemély látványos – vélhetően adómentes jövedelemből történt – vagyongyarapodásáról, az adóhatóság minden esetben köteles kivizsgálni az ügyet. “A jó barát, a kedves szomszéd, az elhagyott kedves vagy a piaci versenytárs ilyenkor sokat segít a bizonyítékok beszerzésében” – mondja az elnökhelyettes. Ráadásul olyan is akad közöttük, aki fáradhatatlan: ha az APEH megyei igazgatósága nem talál semmit, akkor ír a központba, ha ott sem büntetik meg a bejelentő szerinti adócsalót, akkor következik a Pénzügyminisztérium…

Nemzetközi minta, hazai gyakorlat

A bizonyítási szakaszban az adóhatóság rendszeresen kér és kap listákat például az ingatlan-nyilvántartásokból vagy a bankoktól arról, hogy az utóbbiaknál hitelt felvevők milyen ingatlanfedezetet jelöltek meg. Ez utóbbira azért van szükség, mert a közhivatalokban még ma sem a legkorszerűbb a technika, és az esetek többségében csak egy adott személy ingatlanértékesítését vagy -beszerzését tudják kikeresni, ennél több információt már nem. Mint ahogyan az önkormányzatoknál is többnyire eredménytelenek például a nagy értékű gépjárművek beszerzését firtató adóhatósági megkeresések.

A vagyongyarapodás utólagos megadóztatása egyébként nem magyar találmány. A legfejlettebb országok adóhatóságainak komoly tapasztalatai vannak a becslésen alapuló adókivetés alkalmazásában, és a vagyongyarapodással kapcsolatos vizsgálatok hatékony eszközt jelentenek az eltitkolt jövedelmek feltárásáért vívott harcban. Vadász Iván szerint azonban még jó néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy nálunk is ilyen helyzet alakuljon ki, hiszen az adatszolgáltatáshoz először a hivatalokban kellene rendet tenni, és bizony nem elsősorban a magánszféra az, ahol igyekeznek az adófizetést elkerülni…