Az új standard elfogadása az összeolvadási és akvizíciós tranzakciók, azon belül is elsősorban a goodwill számvitelével kapcsolatos hosszú vitáknak vet véget.

A KPMG IFRS Tanácsadási Szolgáltatások részlegének vezetője, Mark Vaessen szerint az új standard megalkotásának egyik fő motivációja az volt, hogy az IASB az amerikai számviteli normákhoz kívánt közelíteni. Az ilyen tranzakciókra vonatkozó következetes számviteli szabályok érvényesítése alapvető ahhoz, hogy a tranzakciók piacán világszerte hasonló normák legyenek érvényesek.

Mark Vaessen kiemelte, hogy a goodwill amortizációjának eltörlésére, és ehelyett az évenkénti értékvesztési tesztelésre vonatkozó követelmény az amerikai gyakorlattal van összhangban.

„Ez jelentős hatással lehet sok, IFRS szerint beszámolót készítő társaság főbb számaira. 2002-ben a goodwill amortizációja néhány vizsgált európai társaságnál elérte a nettó nyereség vagy veszteség 0–195%-át is. Az IFRS 3 alkalmazásával ilyenfajta éves ráfordítások nem kerülnek elszámolásra. Ez, amennyiben értékvesztési veszteségek nem merülnek fel, alapvetően növelni fogja a nettó eredményadatokat. Ugyanakkor a társaságok rákényszerülnek arra, hogy ritkábban, de magasabb összegben kell elszámolniuk az értékvesztési veszteségeket, ha a felvásárolt tevékenység teljesítménye elmarad a várakozásoktól. Ráadásul, bár a goodwill amortizációja és értékvesztése nem pénzjellegű tételek, mégis hatással vannak az eredményekre és az eredményalapú mutatókra, például az egy részvényre jutó eredményre” – mondta Mark Vaessen.

Az IFRS 3 ugyanakkor nem minden tekintetbenköveti a vonatkozó amerikai standardot. A nemzetközi standardbizottság eredetileg például az amerikai gyakorlattal összhangban álló, összetettebb, kétlépcsős módszert javasolt a goodwill értékvesztésére. A testület végül mégis egy egylépéses megoldás mellett döntött: a helyszíni tesztelések és a kapott visszajelzések, valamint a jelenlegi amerikai értékvesztési előírások alkalmazására vonatkozó tapasztalatok alapján, a költség-hatékonysági szempontokat is mérlegelve, az IASB úgy döntött, hogy ebben a tekintetben nem követi az amerikai megközelítést.

Mark Vaessen kedvező elmozdulásnak minősítette ezt, mert szerinte így az új standard bevezetése egyszerűbb és kevésbé költséges lesz. Sőt, így elkerülhető az is, hogy olyan előírások jöjjenek létre, melyek nincsenek összhangban más IFRS standardok értékvesztési követelményeivel.

A KPMG számviteli tanácsadási csoportjának igazgatója, Boros Judit biztatónak tartja, hogy az IASB véglegesíteni kívánja mindazon standardokat, amelyek alkalmazására az Európai Unió 2005-től kötelezi az uniós országok tőzsdéin jegyzett cégeket, köztük a magyar társaságokat is. A most közzétett új standard alkalmazása ugyanakkor egy újabb eltérést hoz létre a magyarországi és a nemzetközi számviteli előírások között.

„Az IFRS 3 jelentős változást fog eredményezni mindazon társaságok számára, amelyek 2005-től térnek át az IFRS alkalmazására. Az összeolvadási és akvizíciós tranzakciókkal aktívan foglalkozó társaságok számára szükséges lehet, hogy azonnal felmérjék az ebből származó hatásokat, miközben a többi társaságnak minimálisan a megkövetelt értékvesztési tesztekre kell koncentrálnia” – hangsúlyozta Boros Judit.