A tíz térség között találhatók aprófalvas, alföldi, domb- és hegyvidéki, valamint eltérő gazdasági karakterű – többi között mezőgazdasági, ipari és turisztikai – térségek.

A kísérleti térségek:

• Zalakaros vidéke,
• Harkány vidéke,
• Bács vidéke,
• Pásztó vidéke,
• Medgyesegyháza vidéke,
• Igal vidéke,
• Tiszaújváros vidéke,
• Gyöngyös vidéke,
• Nyírbátor vidéke,
• Gönc vidéke.

A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában. Az érintett térségek egy főre jutó átlagos jövedelme 308 629 forint, ami 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.

A kiválasztott térségekben fejlesztési testületek jönnek létre, ahol helyi szereplők és szakemberek együtt kialakítják a térségi fejlesztési stratégiát, összegyűjtik a helyi igényeket és szakmailag előkészítik a megvalósítható projektjavaslatokat. A testületek munkáját térségi koordinátorok is segítik.

A szakmailag már előkészített projektjavaslatokról a helyi lakosság is véleményt mondhat: a térségben élő, 16. életévüket betöltött állandó lakosok sorrendbe rendezhetik a megvalósítható fejlesztéseket, így a végső prioritások kialakításában megjelenik a helyi közösség véleménye is.

A kísérleti szakasz után jön az országos program

Az első tíz mikrotérség tapasztalatai adnak alapot a módszertan értékeléséhez és véglegesítéséhez. A második szakaszban pedig előkészítik jogilag és szervezetileg a program országos kiterjesztését, és létrejön az Országos Vidékfejlesztési Hálózat, ami a térségi szereplők szakmai támogatását, a módszertani segítségnyújtást és a jó gyakorlatok megosztását koordinálja majd.