Új magyar ítélet boríthatja az M&A tranzakciók szabályait

Egy nemrégiben született magyar bírósági döntés egy ellentmondásos, ám jelentős változást eredményezhet a vállalatfelvásárlások és összeolvadások (M&A) piacán: bár a magyar polgári jogi és társasági jogi szabályozás a zárást – azaz az ügylet teljesedésbe menetelét – követő elállást eddig sem tiltotta, a bíróság döntése megerősítette, hogy a társasági részesedés átruházására irányuló szerződéstől történő elállási jog az ügylet teljesülése után is jogszerűen gyakorolható. A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a döntés nagyobb rugalmasságot biztosít, a gyakorlati megvalósítás számos jogi kockázatot rejt.

2025. május 31.

Piac&Profit

Kockázatok és gyakorlati nehézségek

A zárást követő elállás lehetősége számos nehezen kezelhető jogi és gyakorlati kérdést vet fel. Ilyenek például az alábbiak:

Az eredeti állapot helyreállítása sok esetben nem realisztikus, különösen akkor, ha az érintett céltársaság időközben jelentős változásokon ment keresztül;
A cégérték változásának kérdése – előfordulhat, hogy a céltársaság értéke nőtt, vagy csökkent, amely felveti a kérdést: ki viseli az ebből eredő nyereséget, vagy veszteséget?
Felelősségi kérdések – a zárást követően kiderülhetnek tényleges, vagy feltételes kockázatok (pl. adó- vagy munkajogi igények).

Amennyiben az ilyen típusú kockázatok nem kerülnek előzetesen felismerésre és megfelelően szabályozásra az vonatkozó adásvételi szerződésben, az összetett jogvitákhoz vezethet.

„A zárás utáni elállás jogilag lehetséges, ugyanakkor üzleti szempontból rendkívül kockázatos” – fogalmazott Mátés-Lányi. – „Ebben az esetben elengedhetetlen a kellően átgondolt szerződéses struktúra és az előrelátó tervezés.”

Mire kell figyelni a társasági részesedés átruházására vonatkozó szerződés elkészítésekor?

A Taylor Wessing javaslata szerint azon szerződések esetében, amelyek lehetőséget biztosítanak a zárást követő elállásra, célszerű az alábbi biztosítékokat beépíteni:

Részletes szabályok az eredeti állapot helyreállítására, a pénzügyi elszámolás módjára, valamint az időközben bekövetkezett működési változások kezelésére;
Egyértelmű felelősségi szabályok és a cégérték változásához kapcsolódó kockázatok megosztása az zárást követő időszak alatt;
Eljárási garanciák, így például értékelési mechanizmusok és vitarendezési keretrendszerek kialakítása; és
Jóhiszeműségre vonatkozó rendelkezések a joggal való visszaélés kockázatának minimalizálása érdekében.

„Önmagában az a tény, hogy lehetőség van kilépni egy ügyletből, még nem jelenti azt, hogy érdemes is élni ezzel” – fogalmazott Mátés-Lányi. – „A zárást követő elállás soha nem helyettesítheti a megfelelő átvilágítást és a körültekintően kialakított tranzakciós struktúrát.”

Véleményvezér