A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakemberei úriember módjára ugyan egy rossz szót nem szólnak az extraprofit adó rendeletről, de annyi módosító javaslatot tesznek, amiből az látszik, nagyon trehány módon készülhetett a jogszabály.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tudomásul veszi az extraprofit adókról szóló kormányrendelet szükségszerűségét, ugyanakkor szeretné felhívni a figyelmet néhány olyan problémás pontra, melyeket mindenképp orvosolni kellene. A budapesti kamara az érintett üzletágakra kifejtett várható hatások részletes elemzése alapján egy igazságosabb megoldási javaslatot dolgozott ki, melyet eljuttatott a Pénzügyminisztériumnak.
Nem volt kellőképpen átgondolva az extraprofit adó rendelet (Fotó: depositphotos) A BKIK szakértői a rendelet hatálya alá eső cégeket 3 csoportba osztották: 1) melyeknél a változó gazdasági helyzet miatt tényleges extraprofit keletkezik (pl. bankok, kőolajipar), 2) melyeknél a gazdasági helyzet miatt nem keletkezik extraprofit, de a teherviselő képességük egy bizonyos szintű adót elbír, 3) a légitársaságok, amely részben luxusszektornak minősül, az igénybe vevők nagyobb része nem magyar állampolgár és az adók áthárítása a fogyasztókra nehezen megakadályozható. A rendelet által érintett üzletágak adóterhelése az adózott eredményhez viszonyítva 5-35 százalék között mozog. A BKIK részletes elemzése rámutatott, hogy a legkomplexebb szektorok, vagyis a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében az adómértékek között nagyon komoly eltéréseket tapasztalhatók. Ezen belül a kereskedelmi bankoknak 402,8 milliárd forint adózott eredményre vetítve 146,1 milliárd forint extraprofit adót (EPA) kell megfizetniük, ami az adózott profitra vetítve 36,3 százalék. Amennyiben a teljes bankszektort a jelzálogbankok és a külföldi bankok magyarországi fióktelepeivel együtt számoljuk, akkor a teljes bankszektorra vetítve 763,7 milliárd forint adózott eredményre 203 milliárd forint extraprofit adó jut, ami átlagosan 26,5 százalékos elvonást jelent. A pénzügyi vállalkozások esetében, ahol a betétgyűjtésből fakadó extraprofitról nem lehet beszélni, a helyzet sokkal összetettebb. Az MNB nyilvántartása szerint 2021. év végén összesen 245 engedéllyel működő pénzügyi vállalkozás volt Magyarországon. A teljes üzletág tavalyi (nem számítva 19 db, tavaly nem teljes évet zárt társaság eredményét) adózott eredménye a mérlegadatok alapján 122,6 milliárd forint volt, míg a fizetendő adó 20,2 milliárd forint, ami a teljes pénzügyi vállalkozások üzletágra vetítetten 16,5 százalékos, az átlagos terhelés alatti elvonási arányt jelent. Tovább bontva azonban a pénzügyi vállalkozások egyes szegmenseit látható, hogy vannak olyan területek, amelyeket aránytalanul sújt az EPA, egyeseket pedig egészen szélsőséges mértékben. A BKIK szakértői a fizetendő adó alapján 4 csoportba osztották a pénzügyi vállalkozásokat:
