Trehány munka az extraprofit adó rendelet?

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakemberei úriember módjára ugyan egy rossz szót nem szólnak az extraprofit adó rendeletről, de annyi módosító javaslatot tesznek, amiből az látszik, nagyon trehány módon készülhetett a jogszabály.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tudomásul veszi az extraprofit adókról szóló kormányrendelet szükségszerűségét, ugyanakkor szeretné felhívni a figyelmet néhány olyan problémás pontra, melyeket mindenképp orvosolni kellene. A budapesti kamara az érintett üzletágakra kifejtett várható hatások részletes elemzése alapján egy igazságosabb megoldási javaslatot dolgozott ki, melyet eljuttatott a Pénzügyminisztériumnak.

Nem volt kellőképpen átgondolva az extraprofit adó rendelet (Fotó: depositphotos)
A BKIK szakértői a rendelet hatálya alá eső cégeket 3 csoportba osztották: 1)           melyeknél a változó gazdasági helyzet miatt tényleges extraprofit keletkezik (pl. bankok, kőolajipar), 2)           melyeknél a gazdasági helyzet miatt nem keletkezik extraprofit, de a teherviselő képességük egy bizonyos szintű adót elbír, 3)           a légitársaságok, amely részben luxusszektornak minősül, az igénybe vevők nagyobb része nem magyar állampolgár és az adók áthárítása a fogyasztókra nehezen megakadályozható. A rendelet által érintett üzletágak adóterhelése az adózott eredményhez viszonyítva 5-35 százalék között mozog. A BKIK részletes elemzése rámutatott, hogy a legkomplexebb szektorok, vagyis a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében az adómértékek között nagyon komoly eltéréseket tapasztalhatók. Ezen belül a kereskedelmi bankoknak 402,8 milliárd forint adózott eredményre vetítve 146,1 milliárd forint extraprofit adót (EPA) kell megfizetniük, ami az adózott profitra vetítve 36,3 százalék. Amennyiben a teljes bankszektort a jelzálogbankok és a külföldi bankok magyarországi fióktelepeivel együtt számoljuk, akkor a teljes bankszektorra vetítve 763,7 milliárd forint adózott eredményre 203 milliárd forint extraprofit adó jut, ami átlagosan 26,5 százalékos elvonást jelent. A pénzügyi vállalkozások esetében, ahol a betétgyűjtésből fakadó extraprofitról nem lehet beszélni, a helyzet sokkal összetettebb. Az MNB nyilvántartása szerint 2021. év végén összesen 245 engedéllyel működő pénzügyi vállalkozás volt Magyarországon. A teljes üzletág tavalyi (nem számítva 19 db, tavaly nem teljes évet zárt társaság eredményét) adózott eredménye a mérlegadatok alapján 122,6 milliárd forint volt, míg a fizetendő adó 20,2 milliárd forint, ami a teljes pénzügyi vállalkozások üzletágra vetítetten 16,5 százalékos, az átlagos terhelés alatti elvonási arányt jelent. Tovább bontva azonban a pénzügyi vállalkozások egyes szegmenseit látható, hogy vannak olyan területek, amelyeket aránytalanul sújt az EPA, egyeseket pedig egészen szélsőséges mértékben. A BKIK szakértői a fizetendő adó alapján 4 csoportba osztották a pénzügyi vállalkozásokat:

Véleményvezér

Sereghajtó Magyarország a fiatal diplomások számában

Sereghajtó Magyarország a fiatal diplomások számában 

A kormány által meghirdetett munkaalapú gazdaság önmagában kevés a felzárkózáshoz.
Svédország gazdasági csodája

Svédország gazdasági csodája 

A svédek nem másokra mutogatnak, hanem csak egyszerűen jól teljesítenek.
A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel

A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel 

Magyarország egyre jobban elszigetelődik Ukrajna ellenes álláspontjával.
Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo