Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet értékelése szerint az előző évre vonatkozó előzetes adatok alapján 2004-ben a konjunktúra kedvezően alakult, az egyensúlyi mutatók azonban a vártnál magasabb hiányt mutattak az év végén. 2005-ben egy kismértékben lassuló növekedési ütem mellett kell előrelépéseket elérni az államháztartás területén. A dezinflációs trend 2005-ben folytatódhat. Tavaly fordulat következett be a Fed kamatpolitikájában. A korábbi években meghatározó monetáris lazítást aktív és restriktív monetáris politika váltotta fel. Az irányadó kamat a januári 1 százalékról 2,25 százalékra emelkedett az év végére. Az USA monetáris politikájáért felelős bank év eleji nyilatkozatai további kamatemelésre utalnak. Év elején - feltehetően a befektetők portfolióátrendeződésének is köszönhetően - a dollár árfolyamának csökkenése megtört, s az euróval szemben némileg erősödött. Az Európai Központi Bank kamatpolitikájától is függ, hogy meddig tarthat az amerikai valuta nominális felértékelődése, jelenleg azonban valószínűbbnek tűnik, hogy a dollár 2005 végéig tovább erősödik. Az eurozóna gazdasága 2004 első kilenc hónapjában 2 százalékkal nőtt, míg a 25 tagúra bővült unióé 2,3 százalékkal. A mutatót az új belépők növekedése javította. A konjunktúra érezhetően mérséklődik a régi tagországokban, s 2005-ben nem számolunk jelentős élénkülésre. A növekedési ütem a 2004. évi érték körül alakulhat, az eurozónában 2 százalék alá is csökkenhet.
Magyarországon a gazdasági növekedés szerkezete átrendeződött 2004-ben. A háztartások fogyasztási kiadásai lassuló ütemben nőttek, míg az export és a feldolgozóipari beruházások kiugróan bővültek. 2005-ben a struktúra várakozásaink szerint nem változik, a kivitel és a beruházások kisebb mérséklődése azonban alacsonyabb növekedési indexet eredményezhet. Az Ecostat rognózisa szerint a 2004. évi 4 százalékos növekedés után 2005-ben 3,8 százalékkal bővülhet a GDP. Az ipari termelés novemberben a korábbi hónapoknál magasabb ütemben nőtt. Az előző év azonos időszakához képest 10,6 százalékos volt a bővülés, míg a korábbi hónapokban 6 százalék körüli növekedés volt a meghatározó. Ez magyarázható egyrészt az előző év végi magas bázissal, másrészt a továbbra is lendületes ipari exporttal. 2004-ben várakozásaink szerint 8,5 százalékos volt a növekedés, míg idén némileg alacsonyabb, 7,5 százalékos emelkedéssel számolunk.
Nem sikerült az év eleji terveknek megfelelő mértékben csökkenteni az államháztartási hiányt. A PM szeptemberben módosított prognózisa ugyan pontosnak bizonyult a pénzforgalmi szemléletben számolt mutatóra, de az eredményszemléletű deficit - az év végi "halasztások" miatt - várhatóan így is magasabb lesz. 2005-ben kicsi a mozgástér az egyensúly javítására. Az ESA95 szerinti hiány GDP arányosan 5 százalékra csökkenhet az év végére.
A múlt évben a külső egyensúly mutatói jelentősen romlottak az előző évhez képest. A passzívum lényeges elemei az államháztartás növekvő finanszírozási igénye, a magánszektor forrás-szükséglete, valamint az áru- és szolgáltatás külkereskedelem romló egyenlege. Az áruforgalom külső egyensúlyát gazdaságpolitikai eszközökkel nehéz helyreállítani. Magas az import-szükséglet, így a növekvő export növekvő importot is indukál. A hiány szintentartása lehet reális cél. A magánszektor forrásbevonása növekedési szempontból egészséges folyamat, hiszen ezáltal a termelékenység is javul. Szükséges ugyanakkor, hogy az államháztartás hiánya tovább csökkenjen, mert a háztartások megtakarítási hajlandóságában rövid távon lényeges javulás nem várható. 2005-ben a folyó mérleg hiánya ismét 7 milliárd euró körül alakulhat. A külső finanszírozási igényt az EU-s tőketranszferek csökkenthetik némileg 7 milliárd euró alá.
Végleges adatok szerint 2004-ben átlagosan 6,8 százalékkal emelkedtek az árak. Az infláció nagyrészt az év eleji adómódosítások miatt ugrott meg. Figyelembe véve az év végi tendenciákat, jövőre a dezinfláció tovább folytatódhat. 2005-ben 4,8 százalékos inflációt prognosztizálunk. Továbbra is kockázatot jelent ugyanakkor a világpiaci olaj árának alakulása. Legfontosabb kérdés, hogy Kínában folytatódik-e az előző évre jellemző magas import-dinamika.
Január végére 9 százalékra csökkent a 2004 januárjában még 12,5 százalékos alapkamat. A forint viszonylagos stabilitása, valamint az infláció csökkenése indokolttá tette az évközi folyamatos kamatcsökkentést. 2005-ben az államháztartási hiány csökkenése mellett további lazítás várható. Év végére 8 százalékra süllyedhet a kamat.
