A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint 2005-ben a tavalyihoz hasonló, 4% körüli növekedési ütemre, érezhetően tovább csökkenő inflációra és enyhén javuló egyensúlyi helyzetre lehet számítani. A magyar gazdaság 2004-ben már egyértelműen export- és beruházás-vezérelt pályán haladt. Idén a kivitel és a beruházások dinamikája is kissé mérséklődik, a fogyasztásé viszont valamelyest emelkedik. Az üzleti szektor fejlődésének fő kockázati tényezője az európai konjunktúra bizonytalansága. A világgazdaság fejlődése a tavalyi I. félév javulása után megtorpant, majd az év végén ismét kissé erősödött. A fogyasztás 2004-ben az összességében enyhén csökkenő reálkeresetek ellenére dinamikusan, 3% körüli mértékben emelkedett. A lakosság ugyanis nem akart lemondani a korábbi évek nagy jövedelem-emelkedésének hatására elhatározott vásárlásairól, eladósodását pedig nem akadályozta a jövőtől való félelem. Idén a reálkeresetek legalább 3%-kal nőnek, s a fogyasztás is ehhez igazodóan, mintegy 3,5%-kal emelkedik.
Az infláció 2004 végére 5,5%-ra csökkent, s januárban érezhetően 5% alá esik, annak ellenére, hogy az év első hónapjaiban a háztartási energiahordozók és a gyógyszerek ára, valamint a közlekedési tarifák emelkednek. Idén éves átlagban 4,5%-os, az év végén 4,3%-os áremelkedés várható. Ez év végéig a jegybanki alapkamat számottevő mérséklését indokolja. Az államháztartás hiánya 2004-ben 1284 milliárd forint volt. A decemberi egyenleg jól alakult, ez azonban nem befolyásolja az európai módszertan szerinti, várhatóan a GDP 5,3%-át kitevő deficitet. Mivel az áfa-bevételek 2004. évi egyszeri, az EU-csatlakozással kapcsolatos kiesése nem ismétlődik meg, a pénzforgalmi hiány 2005-ben kisebb lesz a 2004. évinél. Az EU módszertana szerint számított deficit pedig a GDP 4,9%-a körül várható. Ez kisebb a 2004. évinél, de nagyobb az Országgyűlés által elfogadottnál. A behozatal 2005-ben valószínűleg az exportnál némileg gyorsabban bővül. Ezt valószínűsíti a belföldi kereslet bővülése, az erősödő importverseny. A cserearány - mivel a földgáz ára csak késleltetetten követi az olajét - tovább romlik. A turizmus bevételi többlete viszont remélhetőleg javul. Így a külső egyensúlyi pozíció lényegében nem változik. Az áruforgalmi és a folyó fizetési mérleg hiánya ugyan nominálisan nő, de a GDP-hez mért arányuk tovább csökken, ez utóbbi már 8% alá kerül. Ennek mintegy felét fogja finanszírozni a nettó közvetlen tőke-befektetés.
