Ezen időszak alatt 5,8 ezer üzlet kezdte meg működését és 5,3 ezer zárt be, melynek egyenlegeként közel félezerrel (0,3%-kal) növekedett az üzletállomány. Az első kilenc hónapra összesített adatok 1,1 ezer üzletes (0,6%-os) növekedést mutatnak. A III. negyedévben megnyitott 5,8 ezer üzlet összesen 544 ezer m2-es eladótérrel rendelkezik. Az új üzletek átlagos alapterülete 93,5 m2 volt, 7,7 m2-rel több, mint az előző negyedévben. A legnagyobb alapterületű új üzletek között 1 hipermarket és 2 nagy alapterületű szakáruház található. A Tesco már Mosonmagyaróváron is várja vásárlókat, a Baumax és a Media Markt Budapesten gyarapította áruházainak számát. Új Stop Shop bevásárlóközpont nyílt Budapesten, a Bécsi úton.

Területi bontásban vizsgálva, a harmadik negyedéviüzletszámbővülés döntően (293 üzlettel) a közép-magyarországi régióra koncentrálódott. Ezen belül Budapesten 205 üzlettel, Pest megyében 88 üzlettel nőtt a működő kiskereskedelmi egységek száma. Jelentősebb számú gyarapodás (83) következett be a közép-dunántúli régióban is, míg legkevésbé az észak-magyarországi régió üzlethálózata (26) bővült. Üzletszámcsökkenés egyedül a dél-dunántúli régióban mutatkozott, ahol szeptember végén – a mérséklődés ellenére – a tízezer lakosra jutó 181,3 üzlet még így is jóval meghaladta az országos átlagot (162,2). Megyei szinten számottevőbb csökkenés Somogy, Tolna, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye üzlethálózatában következett be.

2003 első kilenc hónapja alatt legnagyobb mértékben a közép-magyarországi régió (957), ezen belül Budapest (738) üzlettel való ellátottsága javult. Jelentős számban nőtt még az észak-magyarországi (191) és a dél-alföldi régió üzlethálózata (188), míg legkevésbé a nyugat-dunántúli régióé (18). A dél-dunántúli régióban következett be csökkenés, ahol – az első és harmadik negyedévi visszaesés következtében – több mint félezerrel kevesebb üzlet működött szeptember 30-án, mint az elmúlt év végén.

2003. III. negyedév végén az ország népességének 28%-át magába foglaló közép-magyarországi régióban koncentrálódott a kiskereskedelmi üzlethálózat ugyancsak 28%-a. Budapesten – ahol a hazai lakosság 17%-a él – az üzletállomány 19%-a összpontosult. A többi régió az országos kiskereskedelmi üzletállományból 11–15% között részesedett.

Településnagyság szerint vizsgálva, 2003. harmadik negyedévében 54-gyel, kilenc hónap alatt összesen 155-tel csökkent a 2000 fő alatti lélekszámú településeken működő kiskereskedelmi üzletek száma. Az 5–10 ezer lakosú településeken – az utolsó három hónapban bekövetkezett növekedés ellenére szeptember 30-án 122-vel kevesebb üzlet működött, mint 2002 végén. A többi településcsoportban mind az előző negyedév végéhez, mind az előző év végéhez viszonyítva szeptember végére emelkedett a működő üzletek száma. A legjelentősebb üzletszám-növekedést a legnagyobb (100 ezer fő feletti) lakosságszámú településeken regisztrálták, ahol az első kilenc hónapban 1045-tel, ezen belül a harmadik negyedévben 316-tal bővült a kiskereskedelmi üzlethálózat.

Üzlettípusonkénti vizsgálva, a harmadik negyedévben, a legnagyobb számban a textil-, ruházati és lábbeli-, valamint a kultúr- és egyéb iparcikküzletek száma gyarapodott. Az országos textil-, ruházati és lábbeliüzlet-állomány (182) bővülésének közel fele a közép-magyarországi, 20-21%-a a dél- és észak-alföldi régióban valósult meg. A kultúr- és egyébiparcikküzlet-állomány (174) növekedésének 70%-a a közép-magyarországi régióban következett be, míg az észak-magyarországi és dél-dunántúli régióban több ilyen üzletet zártak be, mint amennyit nyitottak.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek állománya – a közép-magyarországi régió kivételével – 2003 harmadik negyedévében minden régióban csökkent. Így szeptember 30-án, az első félév végéhez viszonyítva 60-nal kevesebb élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzlet működött Magyarországon. Mérsékelt csökkenés tapasztalható a használtcikk-üzletek számában is, ahol a harmadik negyedévben 13-mal mérséklődött az országos üzletállomány.

2003. január és szeptember között legnagyobb számban (601 üzlettel) a kultúr- és egyébiparcikk-, valamint (280 üzlettel) az iparcikk jellegű vegyes üzletek hálózata bővült, míg mérsékelt csökkenés mutatkozott a bútor-, műszaki- és vasáruüzletek (13) és a használtcikk-boltok (30) területén. 2003. szeptember 30-án az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekből – az első és harmadik negyedévi csökkenés miatt – 236-tal kevesebbet regisztráltak, mint az elmúlt év végén. Országos szinten csak a közép-magyarországi és az észak-magyarországi régió szeptember végi élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyesüzlet-állománya haladta meg a múlt év végén mért adatokat.

A bekövetkezett változások – a bútor- műszakicikk- és vasáruüzletek arányának 1 százalékpontos csökkenésén túlmenően – nem módosították számottevően az országos kiskereskedelmi üzlethálózat szerkezetét. Így, a korábbiakhoz hasonlóan, a 2003. szeptember 30-i üzletállomány 31%-át az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, egynegyedét a kultúr- és egyébiparcikk-üzletek, 18%-át a textil-, ruházati és lábbeliüzletek, 12%-át a műszakicikk- és vasáruüzletek tették ki. A gépjármű-üzemanyagtöltő állomások, az illatszer-, az iparcikk jellegű vegyes, a használtcikk-, továbbá a gépjármű- és járműalkatrész-szaküzletek 1–5%-ot képviseltek.

2003 július–szeptember hónapokban több mint 600-zal (az első kilenc hónapban összesen 1,9 ezerrel) nőtt a társas vállalkozások által üzemeltetett üzletek száma, ezzel szeptember végén részesedésük elérte az 55%-ot. Az egyéni vállalkozások által működtetett kiskereskedelmi boltok száma a harmadik negyedévben több mint százzal (a kilenc hónap alatt 800-zal) mérséklődött. Több mint ötszáz kiskereskedelmi üzletet egyéb gazdálkodási formájú szervezetek (költségvetési intézmények, nonprofit szervezetek) működtettek. Számuk, valamint 0,3%-os részesedésük a vizsgált időszakban lényegesen nem változott.

2003. szeptember végén egy gazdasági szervezet átlagosan 1,47 üzletet működtetett. Egy átlagos társas vállalkozáshoz 1,72, míg egy egyéni vállalkozóhoz 1,25 kiskereskedelmi üzlet tartozott. Miközben az egy vállalkozásra jutó üzletszám lassú ütemben folyamatosan növekszik (2000 végén még 1,45 volt), csökken a különbség a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók által üzemeltett átlagos üzletszám között (2000 végén még egy társas vállalkozásokra 1,77, egy egyéni vállalkozóra 1,23 üzlet jutott).

A harmadik negyedévben 285-tel, 111 773-ra emelkedett a kiskereskedelmi üzletet üzemeltető vállalkozások száma. A növekedés több mint fele az 1 boltot üzemeltetők, 48%-a a 2–10 üzletet üzemeltetők számát gyarapította. A 10-nél több üzlettel rendelkező vállalkozások száma mindössze 2-vel nőtt.

2003. szeptember 30-án az üzemeltető vállalkozások több mint háromnegyede (86,8 ezer) csak 1 boltot működtetett, a kiskereskedelmi üzlethálózat 53%-át. 24,6 ezer vállalkozás (az üzemeltetők 22%-a) 2-10 üzlettel (összesen 63 ezer bolttal), az országos üzletállomány 38%-ával rendelkezett. Az üzemeltetők mindössze 0,4%-át jelentő 10-nél több üzletet fenntartó 419 vállalkozás működtette az országos üzletállomány 9%-át (14,6 ezer üzletet).

Az egyes üzlettípusokban eltérő az önálló üzletek, illetve a nagyobb üzlethálózatok szerepe. A kialakult nagy hálózatok mellett csekély arányt képviselnek az önálló boltok a gépjármű-üzemanyag, a könyv-, újság, papíráru-, valamint a dohányáru kiskereskedelemben. A gépjármű-, gépjárműalkatrész-, motorkerékpár-szaküzletek, valamint az italboltok terén az üzletek 63–68%-a együzletes üzemeltetők kezében van. Az átlagosnál nagyobb arányt kélpviselnek a kisebb (2–5 üzletes) hálózatok a textil-, ruházati-, cipő-, bútor-, háztartásicikk-, zöldség-gyümölcs, hús-, húskészítmény-, kenyér-, pékáru- és cukrászatitermék-szaküzletek között. Az élelmiszer- és az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelemben, a nagyobb üzlethálózatok mellett, jelentős számban találhatók kis hálózatok és együzletes vállalkozások is.

Az üzemeltető gazdasági szervezet főtevékenysége szerint vizsgálva, 2003. szeptember 30-án a kiskereskedelmi üzlethálózat 64%-át működtették kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozások, míg az ettől eltérő főtevékenységűek közül a legmagasabb arányt a nagykereskedelmi (8%), az ipari (6%) és a szállítási (3%) vállalkozások üzletei képviselték.

A III. negyedévi üzlethálózat-bővülés túlnyomó részben a kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozások üzleteinél következett be. A más főtevékenységű vállalkozások üzleteinek száma összességében nem változott, belső szerkezetük azonban kismértékben átalakult. Jelentősebb számban (63 üzlettel) nőtt az ipari vállalkozások kiskereskedelmi üzleteinek száma, miközben a nagykereskedelmi vállalkozásoké alig nőtt, a szállítási vállalkozásoké kissé csökkent. Az üzemeltetők ágazati hovatartozása szélesedik. Bár még kis súllyal, de emelkedett a mezőgazdasági, valamint az üzleti és személyi szolgáltatási ágazatokba sorolt vállalkozások üzleteinek száma.