Az orosz-ukrán háború a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb kockázatot jelent az inflációs kilátásokra, a monetáris tanács ezért az alapkamat-emelési ciklus határozott lépéssel történő folytatását tartja szükségesnek – írta a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a keddi döntésről kiadott közleményében, amelyet az MTI szemlézett.
Megerősítették, hogy a kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. Az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti kamat következő hónapokban kialakuló szintjéhez. Megemlítették, hogy a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. Az MNB szükség esetén az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni a pénzügyi piacok stabilitásának biztosítása érdekében.
9 százalék feletti infláció jöhet
A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György jegybankelnök jelezte, hogy egy kétéves stabilizációs javaslatcsomagon kezdtek dolgozni, amelyet át fognak adni a kormánynak. A volt nemzetgazdasági minszter leszögezte, hogy szükséges a költségvetés, a folyó fizetési mérleg és az inflációs egyensúlyának ismételt megteremtése. Virág Barnabás a jegybank alelnöke elmondta, hogy a folyó hónapban 9 százalék feletti inflációt várnak. Az idei évben 2,5-3 százalék lehet az orosz-ukrán háború hatása, átlagosan a márciusban megadott 7,5-9,8 százalékos tartomány felső harmadában alakulhat. Az infláció 2023-ban kezdhet csökkenni a jegybanki célszint felé.
Az Equilor előrejelzése szerint továbbra is erőteljes az inflációs nyomás. Márciusban - éves bázison - a várt 8,8 százalék helyett 8,5 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése, ugyanakkor a tartós folyamatokat megragadó maginfláció 9,1 százalékra emelkedett. A különbség az élelmiszer- és üzemanyag árstopok hatásaiból adódik, amelyek további sorsáról napokon belül dönthet a kormány.
A Varga Zoltán senior elemző szerint a következő hónapokban is fennmaradhat, sőt fokozódhat az inflációs nyomás, hamarosan átlépheti a 10 százalékos szintet is. Az emelkedő bázis hatása csak az őszi hónapokban fog megjelenni, de jelenleg sokkal több a felfelé mutató kockázat, így elképzelhető, hogy a bázishatást csak kismértékben fogjuk érezni.
Várható volt
Az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet –kínálati súrlódásai okoznak – közölte a kamatdöntésre reagálva Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Mint azt az elemző kifejtette: noha az infláció az idei év során bázishatások miatt fokozatosan mérséklődhetne, az előbb említett tényezők jóval magasabb inflációs pályát eredményeznek a következő hónapokban, miközben a minimálbér jelentős emelése mellett a szja visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, valamint a februári 13. havi nyugdíj mintegy 1000 milliárd forinttal növelték a háztartások jövedelmét, ami lökést adhat a fogyasztásnak, ugyanakkor az inflációnak is.
Suppan szerint a nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhatnak, csakúgy, mint az újra megjelent munkaerőhiány hatására várhatóan élénkülő bérnövekedési dinamika. Az inflációt az MNB megítélése szerint a költségvetési kiadások növelése is fűtheti.
Ezért az MNB proaktív jelleggel a tavalyi év közepén kamatemelési ciklust kezdett, ami az MNB iránymutatása szerint az idei év elején is határozott ütemben folytatódhat, így az év közepéig további kamatemelésekre számítunk.
Az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt az év közepére 7 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a Takarékbank várakozásai szerint szintén júniusban érheti el az 7 százalékot.
„Az év második felében pedig ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől számítunk, amennyiben az inflációs előrejelzések arra utalnak, hogy az infláció 2023 után visszatérhet a toleranciasávba, ezért a jövő év végére a várakozásunk szerint 6,25 százalékra csökkenhet az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat” – írta az elemző.Mivel a jegybankok a kínálati ársokkokat nem igazán tudják befolyásolni, elsődleges céljuk a másodkörös hatások kiszűrése, az inflációs várakozások lehorgonyzása, az ár-bér spirál kialakulásának megelőzése. A jelenlegi globális inflációt azonban főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ez azonban önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására. Ezért a monetáris kondíciók túlszigorítását is érdemes lenne elkerülni, ez pedig kifejezetten megnehezíti a jegybankok munkáját. A hazai kamatemelések és a várható további kamatemelések feltehetően elégségesek lesznek az előbbi hatások kiszűrésére, de ennek eredményét csak egy-másfél év múlva láthatjuk – jegyezte meg Suppan Gergely.
