"A következő pár hét vissza nem térő alkalom, amikor ötven, vagy akár hetvenöt bázisponttal is lehetne csökkenteni a jegybanki alapkamatot anélkül, hogy a forint ezt jelentősebben megérezné, vagy hogy a piac erre rosszul reagálna. Elérkezett egy lélektani pillanat, amely lehetővé tenné, hogy az MNB Monetáris Tanácsa május első hetében - amúgy nem kamatdöntő - ülésén bejelentse, hogy kamatot csökkent" - állítja Nyíri Iván, a Magyar Közgazdasági Társaság Külgazdasági Szakosztályának elnöke.
A piacok jól reagáltak
Véleménye szerint a választás második fordulóját követő hétfői napon a forint erősödésével a piacok félreérthetetlenül jelezték, hogy elégedettek a választás kimenetelével, abban érdekeltek, hogy Magyarország gazdaságpolitikájában ne történjék radikális változás és az eddigi kormánykoalíció folytassa a munkát, - de mostantól - egy világos, reformokat előtérbe helyező programmal. Mindezt a Magyar Nemzeti Banknak figyelembe kellene vennie kamatpolitikája alakításakor. Jóllehet az elemzői várakozások alapkamat emelést prognosztizáltak elsősorban a költségvetési hiányra hivatkozva, Nyíri szerint ebben a helyzetben ez egy negatív elemzői várakozás önbeteljesülése lenne. A hazai gazdaság mutatói - a 4 százalék feletti GDP növekedés, a két számjegyű exportbővülés, a folyó évben 2-2.5%-ra becsült, 2007-re 3,5 százalék körülinek prognosztizált infláció - ugyanis nem indokolják az alapkamat hat százalékon tartását.
A világ pénzpiacain megfigyelhető folyamatok sem magyarázzák a kamat jelenlegi szinten tartását. Az olajdollárok helyüket keresik a globális pénzpiacokon és 1százalék körüli kamatfelárért már szívesen megtelepednek egy olyan országban, ahol a kockázat egyébként nem magasabb, mint amit Magyarország jelenleg kínál. A kelet-ázsiai országok, beleértve Kínát és Japánt is fizetési mérlegük többlete okán azon igyekeznek, hogy megtalálják e pénzek megfelelő elhelyezését. Ezekre a befektetési dilemmákra Magyarország ragyogó választ adhatna, hiszen az államkötvény a közel 7 százalékos hozamával kitűnő lehetőség, szemben az euró kínálta 3,75-4,25 (3-10 éves hozamszint) százalék körüli rátával. - "A több mint 300 bázispontos nominális különbség kitűnő hozamot biztosít a külföldi befektetőnek beleértve az árfolyam-, és az országkockázatot is" - hangsúlyozza Nyíri.
#page#
A költségvetés miatt
Az alapkamat azonnali csökkentése jól jönne az államháztartás finanszírozásában is, hiszen a kormányzatnak nagy lépést jelentene annak érdekében, hogy öt-hatszázmilliárd forintot lefaragjon az idén várható költségvetési hiányból. Jóllehet a kamatmérséklésre a piacok válasza valószínűsithetőleg a forintárfolyam gyengülése lesz, ám Nyíri szerint a ma 264 forintos euró árfolyam legfeljebb 272 forintra megy fel, ami nem jelenthet gondot, sőt. A közgazdász - üzletember úgy véli, hogy a forint reális árfolyamát valahol a sáv közepénél kellene stabilizálni. Az olcsóbb forint kedvezően hat az export-bevételekre és csökkenti az import-versenyt, melynek révén megerősödhet a belgazdaság, különösen a helyi erőforrásokból belső piacokra termelő kis- és középvállalati szféra.
Gyenge állam, jó gazdaság
Az alacsony inflációs szint "ára" néhány éve a magas kamatszint és erős forint árfolyam, csökkenő export és kezelhetetlen import verseny voltak. Ennek hatására viszont, - a kelleténél magasabb szinten és hosszabb ideig tartott kamatszint - a nemzeti jövedelem egy részének fölösleges külföldre áramoltatását jelentette és jelenti mind a mai napig. Erre a szakma annak idején, az évtized elején nem hívta fel nyomatékosan a politika figyelmét - hangsúlyozza Nyíri és hozzáteszi: - Jelenleg Magyarországon van egy gyengén teljesítő állam, de egy kiválóan fejlődő gazdaság. És a finanszírozás nem csak az államot jelenti. Mindaddig, amíg a reálgazdaság 2-2,5 százalék közötti inflációval, 4,5 százalék közeli növekedéssel és mintegy 20 százalékos exportbővüléssel teljesít, addig a rendszer jól működőnek tekinthető, és megérdemli a csökkenő kamat-trendet. Az újkori magyar demokrácia életében pedig 16 év után most először a lakosság nem leváltani, hanem megtartani kívánt egy kormányzatot. Ez nem más, mint a piac egyértelmű világos jelzése, ami nem hagyható figyelmen kívül. Ezen a szemüvegen keresztül szemlélve a kamatpolitikát, az elkövetkező két hétben reális az alapkamat 5,25-5,5 százalékos szintre szorítása. Az inflációhoz képest ekkor még mindig több mint kétszáz bázispontos lenne a felár.
Az MKT Külgazdasági Szakosztályának elnöke szerint annak a veszélye nem reális, hogy a ma mintegy 11 milliárd eurónyi külföldi befektetők kezében lévő állampapír-állomány - a hosszú-távú lejárati időpontok előtt - kivonuljon, jelentősebb mennyiségű forrópénzéről a magyar gazdaság finanszírozásában pedig nem beszélhetünk. Kérdés, hogy - a választások eredményének tudatában, ennek minden pozitív üzleti-pénzügyi következményével is számolva - az MNB is hajlandó-e úgy értékelni a hazai gazdaság teljesítményét, ahogy a reálszféra működtetői, és csökkenteni a jelenlegi alapkamatot 50 bázisponttal, azaz önmagához képest nyolc százalékkal.
