Az Eurostat adatai szerint 2022 július-szeptemberéig tartott az európai lakáspiac legutóbbi aranykora. Az volt ugyanis az utolsó negyedév, amikor még az unió valamennyi tagországában magasabb árakat regisztrálhattak, mint egy évvel korábban.
Ekkor a drágulás üteme Magyarországon és Észtországban volt a legmagasabb (24,1-24,2 százalék), a közösség összevont indexe pedig 7,5 százalékos éves drágulást mutatott. A következő negyedévben három tagállamban – Svédországban, Finnországban és Németországban – már megindult az árcsökkenés, évi 2-4 százalékkal.
Fotó: Depositphotos
Ezt követően negyedévről-negyedévre nőtt, s 2023 július-szeptemberére elérte a tízet azoknak a nemzeti piacoknak a száma, ahol esésbe fordult a lakásárak korábbi emelkedése. Az unió összevont lakáspiaci árindexe is ekkor mutatta a legrosszabb képet: 1,1 százalékos árcsökkenést az előző év azonos időszakához képest. E mélypontról indult a visszapattanás, amit a múlt év utolsó negyedében éves alapon 0,2 százalékos, az idei elsőben pedig 1,3 százalékos drágulás jelzett. Ám a közösség összevont árindexének ilyen alakulása mögött az egyes nemzeti piacok igencsak eltérő pályája fedezhető fel.
Mindössze három olyan ország van, a már említett svéd, finn és német, amelynek árindexe folyamatosan csökkenést jelzett az utolsó másfél évben. Hét másikban az éves visszatekintések negyedévente vegyesen mutattak esést, illetve növekedést, ez volt a helyzet Csehországban, Dániában, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában és Szlovákiában. A többi tagországban – közöttük Magyarországon (Magyarország esetében a KSH legfrissebb, 2024. I. negyedéves adatait vesszük alapul) – még ebben a nehéz időszakban is nominálisan töretlenül nőttek a lakásárak.
