Hosszan fennálló stressz hatására a szervezet élettani folyamatai tartósan eltolódnak, ami számos szervrendszert érint. Az immunrendszer gyengülése miatt a szervezet kevésbé képes védekezni a fertőzésekkel és a rákos sejtek kialakulásával szemben, így növekszik az autoimmun és daganatos betegségek kockázata. Az emésztőrendszerben gyakori a savtermelés fokozódása, ami hosszú távon refluxbetegséghez és fekélyekhez vezethet, de a bélflóra egyensúlyának felborulása miatt irritábilis bél szindróma (IBS) és krónikus gyulladások is kialakulhatnak.

A stressz a hormonrendszerre is hatással van: fokozza az inzulinrezisztenciát, amely a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában játszik szerepet. A szív- és érrendszeri betegségek kockázata szintén megnő, mivel a tartósan magas stresszhormonszint okozta hatások elősegítik az érfalak károsodását és az érelmeszesedést, amely hosszú távon infarktushoz és stroke-hoz vezethet. A megelőzés szempontjából elengedhetetlen az egészségtudatos életmód, míg a már kialakult tünetek esetén kiemelten fontos a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel.

A megküzdési stratégiáink alapvetően befolyásolhatják életünk alakulását

A kutatás eredményei szerint a leggyakrabban alkalmazott, egészségesnek tekinthető stresszkezelési technikák közé tartozik a zenehallgatás (42 százalék), a barátokkal vagy családtagokkal való beszélgetés (33 százalék) és a sportolás (25 százalék). A nem megfelelő stresszkezelés azonban gyakran vezet káros megküzdési stratégiákhoz is, például túlevéshez, túlzott telefonhasználathoz, alkohol- vagy dohányfogyasztáshoz, amelyek rövid távon enyhíthetik a feszültséget, de hosszú távon súlyosbítják a problémát. A kutatás válaszadóinak 24 százalék például nassolással, míg további 24 százalék dohányzással próbálja oldani a feszültséget.