Az utóbbi időszak megszorító intézkedéseinek, növekvő adóterheinek köszönhetően egyre kisebb a lakosság fizetési képessége, amit a gépjármű szektor is megérez, hiszen ezáltal egyre inkább csökken a piac - nyilatkozta a Piac és Profitnak Lévai Gábor, a Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetségének főtitkára. Elmondása szerint egyre nehezebb helyzetben vannak a kereskedők, hiszen a korábbi beruházásaikat - amelyeket nem ritkán hitelből fedeztek -, most kevesebb bevételből kell fedezniük. Emellett további gondokat okoz az is, hogy nemcsak az új, hanem a meglevő állományok kockázatai is nőnek, aminek köszönhetően valamennyire a finanszírozók is elbizonytalanodtak, így félő, hogy lízingcégek idővel kivonulnak a piacról.
Az sem segít a helyzeten, hogy az új autók értékesítésekor eltűntek az árrések, ehelyett jutalékért dolgoznak a kereskedők - állítja a főtitkár. Ez azt jelenti, hogy bár a külföldről érkezett kocsikat nagykeráron vásárolják, ugyanígy adják tovább és 8-10 százalékos jutalékot számolnak fel. Lévai Gábor szerint nem ez a jó megoldás, a piac érdekében inkább a korábbi 1-3 százalékos jutaléki rendszerre kellene visszatérni. Ezt viszont nehéz lesz keresztülverni a kereskedőkön, akik, ha egyedül változtatnak versenyhátrányba is kerülhetnek, így végső esetben akár a piacról is kiszorulhatnak.
Ennek veszélye reális a főtitkár szerint, mivel egyre inkább eladósodnak a cégek, így ha nem változtatunk semmit, nem tartja kizártnak, hogy egy két éven belül sokan csődbe mennek. A másik lehetőség, hogy a tőkeerős vállalkozások felvásárolják a kicsiket, ami ugyancsak nem tesz jót a piacnak, hiszen szűkülnek a lakosság lehetőségei.
Tavaly egyébként 350 ezer új és használtautót lízingeltek Magyarországon, az ügyfelek 75 százaléka magánszemély, míg 25 százaléka vállalkozás volt. (Egyelőre még nem derült ki, hogy idén élhetne-e a tőkeszegény mezőgazdasági vállalkozók a gépberuházási támogatás lízing-konstrukcióval.)
A mi felelősségünk is
Nemcsak a piac, hanem a lakosság is tehet a helyzet javításáért, hiszen az ügyfelek gyakran túlvállalják magukat, nincsenek tisztában az összes költséggel - állítja Lévai Gábor. Szerinte a vevők gyakran csak a törlesztőrészleteket nézik márpedig ez félrevezető, hiszen a költségeknek mindössze a negyven százalékát adják, a maradékot többek között a benzinköltség, a szerviz, vagy a kötelező biztosítás viszi el. "Így sokszor előfordul, hogy a család havi 50 ezer forinttal számol, holott a tényleges költség 100-120 ezer forint között van".
Ennek köszönhetően egyre többen csúsznak a részletfizetéssel, a Lízingszövetség adatai szerint az ügyfelek 5-6 százalékának van 30-90 napos késése. A legrosszabbul természetesen azok járnak, akik visszaadják az autót - ők körülbelül egy százalékot tesznek ki. (Merre terjeszkedhet a hazai lízingpiac? Innen megtudhatja!)
Ellenőriznék a vevőket
Ugyancsak állandó problémát okoz a szektornak a szervezett bűnözés, hiszen a rendőrség adatai szerint tavaly négymilliárdos kárt okozott a kereskedőknek a lízingcsalás - közölte a főtitkár. Lízingcsaláson azt értjük, amikor valaki a kölcsönből részletre vásárolt gépkocsi törlesztő-részleteit nem fizeti, a gépkocsit - gyakran külföldön - értékesíti, majd ezt követően lopottként jelenti be a rendőrségen.
A csalók ráadásul kihasználják a törvényi lehetőségeket is: más büntetési tétel vonatkozik azokra, akik befizetik az első pár hónapot. Ez a főtitkár szerint szükséges rossz, mivel "valóban előfordulhat, hogy valaki egy ideig tudta fizetni a részleteket, ám később belerokkan." Éppen ezért szerinte nagyon alaposan kell körbejárni a problémát, úgy, hogy a törvénykezés egyértelműen különbséget tudjon tenni a szándékos csalás és a valódi pénzszűke között. (Magyarországon még mindig 750 ezer darab 15 évesnél öregebb autó közlekedik.)
Nagy segítség lenne a pozitív lista
Lévai Gábor szerint az is segíthetne a helyzeten, ha a cégek több információt adnának egymásnak, például a csaló adatait elküldenék, de ez elmondása szerint nemigen jellemző. A Magyar Lízingszövetség ezzel szemben inkább azt szeretné elérni, ha az ügyfeleket még a szerződéskötés előtt ellenőrizni tudnák: az APEH-tól bekérnék, hogy a leendő partner mennyire adózik rendesen, de kíváncsiak lennének arra is, hogy fizetik-e utána a TB-t. "Ezzel megbizonyosodhatnánk, hogy valódi személyről van szó, nem egy csalóról, aki csak a kereskedőket akarja megkopasztani" - közölte a főtitkár. Elmondása szerint ennek a módszernek törvényi akadályi nincsen, technikai annál inkább: egyelőre ekkora tömegben - tavaly ugye 350 ezer szerződést kötöttek - lekérni az adatokat lehetetlenség.
A legfontosabbnak mégis azt tartaná Lévai Gábor, ha létrejöhetne egy pozitív adóslista, amelyre azok kerülnének fel, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy adataik minden pénzintézet számára megjelenjenek. "Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, de az biztos, hogy a pénzintézetek sokat foglalkoznak a lista gondolatával" - közölte a főtitkár. Elmondása szerint április közepén lesz egy nagyobb egyeztetés - többek közt a Bankszövetséggel -, ami után "többet fogunk majd tudni."
