A magasabb régiós reálbér-dinamika ellenére kb. 460 literrel magasabb az uniós átlag, mint a V4-ekben. Ebből következik, hogy egy uniós átlagfizetés mellett még piaci környezetben is kevésbé érződik az üzemanyag drágulása. A V3-as országokban „békeidőben” jellemzően 100–150 literrel több üzemanyag vásárlására van lehetőség, ami a Magyarországéhoz hasonló üzemanyagárak miatt a magasabb átlagkeresetek következménye. Válsághelyzetekben azonban – ahogy jelenleg is – ez az előny eltűnik, és a megfizethetőség a magyar szint közelébe esik.
Összességében az üzemanyagok megfizethetőségének alakulása jól mutatja, hogy nem pusztán az árak szintje, hanem a gazdaságpolitikai döntések és a jövedelmi viszonyok együttesen határozzák meg a lakosság tényleges terheit. Magyarországon az elmúlt évek aktív beavatkozásai rövid távon képesek voltak tompítani a piaci sokkok hatását és javítani a megfizethetőséget, különösen válsághelyzetekben. Ugyanakkor ezek az eszközök – különösen az árszabályozás – hosszabb távon torzításokat okozhatnak és fenntarthatósági kérdéseket vetnek fel.
