Tavaly 24,6 ezer új üzletet nyitottak meg, és 22,8 ezer üzletet zártak be, aminek egyenlegeként 1,8 ezerrel, 165,2 ezerre nőtt a működő üzletek száma. Az országos üzletszám 1,1%-os növekedése elmaradt az előző években tapasztalttól.

A működő üzletek számának növekedése az utóbbi években folyamatosan lassult. 1999-ben 6,5%-os (9,1 ezres), 2000-ben 4,5%-os (6,7 ezres), 2001-ben 2,4%-os (3,7 ezres), 2002-ben 1,8%-os (2,9 ezres), 2003-ban 1,1%-os (1,8 ezres) növekedést regisztráltak a települési önkormányzatok. Miközben az elmúlt öt évben az új üzletek száma évről évre mérséklődött, a megszűnt üzletek száma 1999 és 2001 között nőtt, azt követően kissé csökkent. Az üzletek cserélődési aránya 2001-ben volt a legmagasabb, 15,1%-os, 2002-re 14,8%-ra, 2003-ra 13,8%-ra mérséklődött.

Éven belül hagyományosan az első negyedévben zár be a legtöbb üzlet, míg a legnagyobb számú üzletnyitást a II. és IV. negyedévre (a nyári szezon kezdetére, illetve a karácsonyi vásárra) ütemezik. 2003 I. negyedévében – az 1997 óta tartó megfigyelés során első alkalommal – abszolút számban is csökkent az üzletállomány (308-cal), majd a II. negyedévben 872-vel, a III-ban 504-gyel, a IV-ben 774-gyel növedekett a működő üzletek száma.

Az üzlethálózat szerkezeti átalakulására jellemző volt, hogy folytatódott az új, nagy alapterületű kiskereskedelmi létesítmények térnyerése. 2003-ban 8 új hipermarket (7 Tesco és 1 Auchan), 4 barkácsáruház (2 OBI, 1-1 Baumax és Praktiker), 3 műszaki áruház (2 Media Markt és 1 Elektro World), valamint a KIKA legnagyobb bútoráruháza nyitotta meg kapuit. A korábbi évekhez képest 2003-ban megtorpant a bevásárlóközpontok terjeszkedése. A második budapesti Stop Shop-on kívül említésre méltó még az ASIA Center és a China Markt megnyitása. Bár utóbbiak alapvetően nagykereskedelmi céllal épültek, üzleteik nagyobb része lakossági értékesítést is folytat.

Az üzlethálózat területi koncentrálódása 2003-ban tovább folytatódott. Az éves (1,8 ezres) üzletszámbővülés döntően (80%-ban) a közép-magyarországi régióra (ebből 63%-ban Budapestre, 17%-ban Pest megyére) jutott. Csökkent az üzletek száma Dél-Dunántúl mindhárom megyéjében (Baranyában 407-tel, Somogyban 163-mal, Tolnában 25-tel), valamint Vas és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (59, illetve 10 üzlettel). A Pest megyeitől (319 üzletes) ugyan elmaradó, de érzékelhető (100–200 üzletes) bővülés következett be a keleti országrész (Borsod-Abaúj-Zemplém, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Csongrád és Békés) megyéiben. A többi megyében az üzletszám 2003-ban csak csekély mértékben növekedett, illetve stagnált.

A kiemelkedő növekedés következtében a közép-magyarországi régió súlya az országos üzletállományból a 2002. végi 27,9%-ról 2003 végére 28,5%-ra emelkedett. Ezen belül Budapest részesedése 18,5%-ról 19,0%-ra, Pest megye aránya 9,4%-ról 9,5%-ra nőtt. A többi régió súlya egyenként 10–15% közötti volt, a megyéké a legalacsonyabb 1,9%-os (Nógrád) és a legmagasabb 6,1%-os (Borsod-Abaúj-Zemplém) részarány között helyezkedett el 2003. december 31-én.

Településtípusonként vizsgálva, 2003-ban összességében a kisebb lélekszámú településeken az üzletszám csökkenése, a nagyobbakon az üzletszám emelkedése következett be. A községekben működő üzletek száma tavaly 516-tal csökkent, miközben a városokban működőké 1207-tel, a fővárosban működőké 1151-gyel nőtt. A csökkenés, illetve növekedés határa a 10 ezer fős népességnagyságnál húzható meg. A leginkább (265 üzlettel) a legkisebb (2000 fő alatti) lakosságszámú településeken csökkent az üzletállomány 2003-ban.

Üzlettípusonként vizsgálva, 2003-ban a legnagyobb számban (851-gyel) a kultúr-, és egyébiparcikk-üzletek gyarapodtak. (Ezek között elsősorban a mobiltelefon-, állatieledel-, virág-, papír-írószer-, sportszer-, számítógép-, irodagép-, szoftver-üzletek száma nőtt.) A második legnagyobb számban növekvő üzletcsoport az iparcikk jellegű vegyes üzletek, a harmadik a textil-, ruházati és lábbeliüzletek köre volt. Kevésbé növekedett a gépjármű- és járműalkatrész- és az illatszer-üzletek száma is.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek állománya éves szinten 248-cal (ezen belül a IV. negyedévben 13-mal) csökkent. Különösen a kisebb alapterületű, vegyes termékkörű üzletek körében volt jelentős a visszaesés, de csökkent a dohányszaküzletek, a hús-, húskészítmény-, baromfi-szaküzletek, valamint a hal- és halkészítményüzletek száma is.

A bekövetkezett változások hatására az országos kiskereskedelmi üzlethálózatból növekedett a kultúr- és egyébiparcikk-üzletek aránya a 2002. december végi 24,6%-ról 2003. december végére 24,8%-ra, az iparcikk jellegű vegyes üzleteké 2,5%-ról 2,7%-ra, a gépjármű- és alkatrészüzleteké 5,0%-ról 5,1%-ra, az illatszerüzleteké 1,4%-ról 1,5%-ra. Csökkent az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek részesedése 31,4%-ról 30,9%-ra, a bútor-, műszakicikk- és vasáruüzleteké 12,5%-ról 12,4%-ra, valamint a használtcikk-üzleteké 3,4%-ról 3,3%-ra.

2003. december végén az országban működő 165,2 ezer kiskereskedelmi üzletet 112,1 ezer vállalkozás üzemeltette. Miközben 2003-ban 1,8 ezerrel nőtt a működő üzletek száma, az üzemeltető vállalkozások száma 960-nal gyarapodott. A kiskereskedelmi üzletet üzemeltető gazdasági szervezetek között a társas vállalkozások száma a 2003. évben 2,2 ezerrel (53,1 ezerre) nőtt, az egyéni vállalkozások száma 1,2 ezerrel (58,6 ezerre) csökkent.

2003 végén egy gazdasági szervezet átlagosan 1,47 üzletet működtetett. Egy átlagos társas vállalkozáshoz 1,72, míg egy egyéni vállalkozáshoz 1,25 kiskereskedelmi üzlet tartozott. Miközben az egy vállalkozáshoz tartozó üzletszám lassú ütemben, folyamatosan növekedett (2000 végén még 1,45 volt), csökkent a különbség a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók által üzemeltett átlagos üzletszám között (2000 végén még egy társas vállalkozásásra 1,77, egy egyéni vállalkozóra 1,23 üzlet jutott).

1999 végéig több kiskereskedelmi üzletet működtettek egyéni vállalkozók, mint társas vállalkozások. Azt követően a társas vállalkozások által üzemeltetett üzletek súlya évről évre nőtt. Arányuk 2002 végére 54,1%-ra, 2003 végére 55,3%-ra emelkedett.

Az üzletláncok átalakulása, összeolvadása következtében az utóbbi években csökkent a 10-nél több üzletet üzemeltető vállalkozások száma. A jelentősebb üzlethálózattal rendelkező gazdasági szervezetek száma 2000 végén még 448 volt, 2002. végére 429-re, 2003 végére 421-re csökkent. Az 1 üzletet üzemeltetők száma 2003-ban 367-tel (86 788-ra), a 2–10 üzletet üzemeltetőké 601-gyel (24 873-ra) nőtt.

Az üzemeltető gazdasági szervezet főtevékenysége szerint vizsgálva, 2003 végén a kiskereskedelmi üzlethálózat 66%-át működtették kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozások, míg az ettől eltérő főtevékenységűek közül a legmagasabb arányt a nagykereskedelmi és ipari (8-8%) vállalkozások üzletei képviselték.

A 2003. évi üzlethálózat-bővülés túlnyomó részben (74%-ban) a kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozások üzleteinél következett be. A más főtevékenységű vállalkozások üzleteinek száma összességében kissé (1%-kal) nőtt, belső szerkezete kismértékben átalakult. Jelentősebb számban (100-400 üzlettel) nőtt az üzleti szolgáltatási, az építőipari és a személyi szolgáltatási főtevékenységű vállalkozások kiskereskedelmi üzleteinek száma, miközben számottevően (100-150 üzlettel) csökkent a szállítási, vendéglátási és ipari vállalkozásoké.